Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az 1922. és 1923. évi jövedelem és vagyonadóbevallás

Vegyes közlemények. A saját vállalatból felhasznált árúk általános forgalmi adókötelezettsége. A pénzügyminisztériumnak a középfokú hatóságokhoz intézett tájékoztató rendelkezése az 1921: XXXIX. t.-c. 2. bekezdését alkalmazza a sajátomból, vállalatomból, tehát vételi forgalom nélkül elvett (felhasznált) árúk értekére vonatkozólag. E szerint tehát meg kell fizetni az árú értéke után az általános forgalmi adót akkor is, ha szerencsés helyzetemnél fogva sajátomból, vállalatomból használok fel árút. A törvény ugyanis — a rendelkezés indokolása szerint — nem engedte az adókötelezettséget a szerencsés véletlentől függővé tenni. Ugyanezen elvnél fogva általános forgalmi adó alá eső forgalomnak minősül a fának erdőgazdaságból munkások, cselédek részére való kiszolgáltatása, valamint adóköteles a munkabér, konvenció fejében kiadott, úgyszintén a saját háztartásban felhasznált fa értéke is. A munkások esetében ugyanis egyik fél munkát, a másik árút szállít, vagyis cseréről van szó. A munkás, cseléd ilyen természetbeni javadalma azonban — szolgálati vszonyból eredvén — általános forgalmi adó-mentes. A bírói letétek kezelési körében felmerülő illetékekről, adott eset kapcsán, a pénzügyminisztérium a következő tájékoztató véleményt adta: Az el nem fogadott és a letevőnek, valamint az elfogadott és a letevőnek kiutalt nem kamatozó készpénzből álló bírói letétek átvételét tanúsító vétbizonyítványok, az illetéki díjjegyzék 67. tjeiének B) pontja alapján az .okiratokra járó általános (jelenleg 5000 K-ás) illetéktétel aíá esnek. Ha azonban a letét értéke után kiszámított II. fokozat szerinti illeték kevesebb, mint az állandó okirati illeték, ebben az esetben a vétbizonyíványra a II. fokozat szerinti illetéket kell leróni. Az elfogadott és a jogosultak részére kiutalt, nem kamatozó készpénzbeli bírói letétek felvételéről kiállított vétbizonyítványokra az illetéki díjjegyzék 67. tételének A) a) pontja alapján, a II. fokozat szerint járó illetéket kell leróni. A kosztpénz után betétkamatadót kell fizetni. A pénzügyminiszter a Budapesti Közlönynek 1923. évi 276. számában közzétett 163.609/1923. számú rendeletében kimondotta, hogy a pénzintézeteknél heti kamatra elhelyezett tőkék után is 10%-os tőkekamatadót kell fizetni. Az adót az 1883 : VII. t.-c. rendelkezése szerint a pénzintézet tartozik az illetékes m. kir. állampénztárnak a kifizetett kamat után negyedévenként, a tőkésített kamatok után félévenkint beszállítani. Egyúttal utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy az esetleg be nem szállított tőkekamatadónak 30 nap alatt leendő beszállítására hívják fel a pénzintézeteket. Új bélyegjegyek. A pénzügyminiszter 10.000 koronás okirati illeték-. 10.000 koronás értékpapírforgalmi adó és 30.000 koronás forgalmi adó bélyegjegyeket bocsátott forgalomba. Az értékpapírforgalmi ügyletekkel foglalkozók kötelezettségei. Az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy az értékpapírügyletekkel foglalkozók kötelezettségeiknek egyáltalában nem, vagy csak elkésve tesznek eleget. Az értékpapírforgalmi adóról szóló 1900 : XI. t.-c. szigorú büntető rendelkezései miatt, az érdekeltek javát kívánjuk szolgálni azzal, hogy az értékpapírügyletekkel foglalkozók kötelességeit, az adóelvonásokra vágyni jlasztásokra megállapított büntetésekkel együtt ismertetjük. Bejelentési kötelezettség. Az értékpapírügyletekkel iparszerűen foglalkozni kívánók szándékukat még az üzlet megkezdése előtt a lak- (telep-) helyük szerint illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnál (Budapesten a m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál) bejelenteni kötelesek. A bejelentésnek az értékpapírügyletekkel foglalkozni kívánó nevét és lakhelyét, az üzlet telephelyét (ha ez a lakóhellyel nem azonos), az értékpapírügyletek nemeit, amelyekkel foglakozni szándékozik és a kezdés időpontját kell tartalmaznia. Az üzletben előforduló időközi változások szintén bejelentendők. A bejelentés elmulasztását 1,000.000 K-ig terjedhető rendbírsággal büntetik. 42 l. sz.