Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Az 1922. és 1923. évi jövedelem és vagyonadóbevallás

Rendeletek. rendelet 2. §-a 1. és 2. bekezdésében megállapított kamatot, a hiteltartozása lejártának napjától kezdve pedig a hiteltartozást és kamatainak együttes összege után a késedelem minden megkezdett hónapjára az 1923 : XXXIII. t.-c. 2. §-a értelmében megállapított mindenkori adópótlékot (10%) köteles fizetni. Ugyancsak az 1923 : XXXIII. t.-c. 2. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni mindazokban az esetekben is, amidőn valamely szeszadó, kincstári szeszeladási árrészesedés vagy pótrészesedés, továbbá sajtolt élesztő termelése után járó adótartozás, nem erjesztéssel előállított ecetsav után járó kincstári részesedés, ellenőrzési illeték vagy egyéb a szesz megadóztatásával kapcsolatos köztartozás és esetleges kamatai az ezekre vonatkozólag kiadott elsőfokú határozatban, halasztási vagy részletfizetési engedélyben, leletben, felhívásban, stb. kitűzött határidő alatt nem nyernek befizetést. Ha közbevetett jogorvoslat folytán a követelésbe vett szeszadó, illetve kincstári szeszeladási árrészesedés, pótrészesedés vagy a szesz megadóztatásával kapcsolatos egyéb köztartozás összege leszállíttatnék vagy felemeltetnék, úgy az adópótlék a végérvényesen megállapított tartozás összege után számítandó ugyan, de az elsőfokú határozatban stb. kitűzött fizetési határnaptól kezdődőleg. Jövedéki kihágást képező adórövidítések eseteiben az adópótlékot a kihágás elkövetésének, illetve megkezdésének napjától kezdődőleg kell a jogerősen megállapított, esetleg önként felajánlott hátralékos adó és kincstári szeszeladási árrészesedés összege után számításba venni. Az 1923 : XXXIII. t.-c. 2. §-ának 5. bekezdése szerint azonban ama hátralékok után, melyek a most idézett törvén v életbelépte előtt váltak esedékessé, az idézett törvény életbeléptét követő hónap első napjáig (vagyis 1923. évi október l-ig), késedelmi kamat, a további időre pedig adópótlék fizetendő. A fentieknek megfelelően teljesen azonos módon egészíti ki a pénzügyminiszter 152.400/1923. sz. rendelete az egyes fogyasztási adókra és kincstári részesedésre vonatkozó hitelezés módosításáról szóló 1923. évi 120.909. számú rendeletét a cukoradót, söradót, ásványolaj-, gyujtószer-, szivarkahüvely- és szivarkapapíradót vagy kincstári részesedést és pótrészesedést illetőleg. A gyapjúkiviteli illetéket a pénzügyminiszter L. 56.132., L. 66.244, L. 78.866. és M. 2.169. sz. rendeletével fokozatosan egészen január végéig felfüggesztette. A tatárkának, kölesnek és rizsnek kikészítése végett való időleges vámmentes .behozatalának engedélyezésére hatalmazta fel a pénzügyminisztert a m. kir. minisztériumnak 7.653/1923. M. E. sz. rendelete. A szóbanforgó cikkek vámmentes behozatala a rendelet értelmében csak további feldolgozás és a belőlük nyert termékek visszkivitelének kötelezettsége mellett engedtetik meg. A behozatali engedélyek kézbesítése a m. kir. külíorgalmi irodánál fizetendő díjakat a in. kir. minisztériumnak 7.314/1923. M. E. sz. rendelete a következőképen állapította meg: ha a szállítmány értéke 5,000.000 K-t meg nem halad, az érték 2%-a, 5,000.000— 10,000.000 K közötti értéknél 150.000 K, 10,000.000— 20,000.000 „ „ „ 250.000 „ 20,000.000— 30,000.000 „ „ „ 350.000 „ 30,000.000— 40,000.000 „ „ „ 460.000 „ 40,000.000— 50,000.000 „ „ „ 600.000 „ 50,000.000--100,000.000 „ „ „ 800.000 „ 100,000.000—250,000.000 „ „ „ 1,250.000 „ A behozatali engedélyek megadására irányuló kérelmek benyújtására előírt egy-egy hivatalos űrlapon legfeljebb 250,000.000 K értékű árú behozatala kérelmezhető. Az egyes érdekképviseleti szakbizottságok útján kézbesített behozatali engedélyek után ugyancsak a fentebbi táblázatbam felsorolt díjak fizetendők. A kiviteli engedélyek kézbesítése után szedett díjakat ez a rendelet változatlanul hagyta. 40 1. sz.