Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - Az aranykorona illeték rendeletek 1. [r.]

Az aranykorona illeték rendeletek. vetés nélkül való befizetése, vagy bélyegjegyekkel való lerovása kellő időben és szabályszerű módon nem történt meg. Az aranykoronában előírt közszolgáltatások késedelmes fizetése esetén évi 12% késedelmi kamatot kell fizetni. Amennyiben azonban a jelenleg érvényes szabályok a késedelmes fizetést súlyosabb kamattal vagy pótlékkal büntetik, ezeket a rendelkezéseket az aranykoronában előírt tartozásokra is alkalmazni kell. A közszolgáltatásoknak aranykoronában való megállapítására, átszámítására és az aranykoronában megállapított közszolgáltatások kezelésére vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. Az öröklési és ajándékozási illeték kulcsait oly módon kell szabályozni, hogy az első csoport legkisebb kulcsa 1%, az 5. csoport legmagasabb kulcsa pedig 45% legyen és az egyes fokozatok értékhatárait aranykoronában kell megállapítani. Az 1%-os legkisebb kulcsot az 5000 aranykorona értéknél kisebb értékű örökségekre és ajándékozásokra, a 45%-os legnagyobb kulcsot pedig a 20 millió aranykorona értéket meghaladó értékű örökségekre és ajándékozásokra kell alkalmazni. A földadó alá eső ingatlanoknál az ingatlannak aranykorona alapon kifejezett legkisebb értéke a kataszteri tiszta jövedelem 25-szörös összege, a házadó alá eső ingatlanoknál pedig a törvényszerű legkisebb érték a házadó alapjául szolgáló nyers bérjövedelemnek vagy haszonértéknek a pénzügyminiszter által a mindenkori házbérviszonyoknak megfelelően évenkint rendelettel megállapított többszöröse. Az évenkint különböző, valamint a nem törvényes pénzértékben megállapított visszatérő szolgáltatások mellett kötött jogügyletek után járó vagyonátruházási vagy bármely más illetéket évenkint a megelőző évben tényleg teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben (papirkoronában) kifejezett összege után kell kivetni. A pénzügyminiszter az 1924. évi január hó l-jétől kezdve az illetékegyenértéknek aranykoronában való kivetését és előírását, a vagyontárgyaknak az 1923. év végén mutatkozó értékének alapul vétele mellett, az 1921. évvel kezdődő kivetési időszak hátralevő részére elrendelheti. Addig, míg a házakra nézve a tulajdonos szabad rendelkezési joga helyre nem állíttatik, a házadó alá eső épületek után az illeték egyenértékét évenkint úgy kell megállapítani, hogy az az adóévben beszedhető nyersbérjövedelem 8%-át meg ne haladja. A tőkekamat- és járadékadóval, a nyereményadóval, a szálllítási és vasúti hadiadóval megrótt jövedelmeket illetékkel kell megróni. A vadászjegyeket, valamint a fegyverigazolványokat szintén illeték alá kell vonni. Az adók helyébe lépő illetékekbe be kell olvasztani íaz illető adókon kívül) azokat az illetékeket is, amelyeket ezen bevételek után jelenleg fizetni kell. Az egyes adónemek helyébe lépő illetékek kulcsai: A kamatjövedelmek után a kifizetett vagy kifizetendő kamatösszegek 10%-a; a fuvarozási illeték kulcsai, a közúti vasutaknál 0-5%, az önálló helyi érdekű és ezeknél alsóbbrendű vasutaknál, valamint a helyi átkelést közvetítő hajózási vállalatoknál a személyfuvarozásból származó bevételek után 1%, a községek területén vagy több község között meghatározott útvonalakon rendszeresen közlekedő személyfuvarozó vállalatoknál 2%, az eddig felsorolt vállalatoknál a podgyász- és árufuvarozásból származó bevételek után 3%, a többi közforgalmú vasutaknál pedig a személy-, podgyász- és árufuvarozásból származó bevételek után 5%; a sorsjátékok után járó illetékek kulcsai a sorsjegyek ára után 2%, tárgysorsjátékoknál a tárgyak értéke után 20%, pénzsorsjátékoknál az aranykoronában megállapított fokozatok szerint 20—40%; A vaadászjegyek illetéke 24 aranykorona; a pénzügyminiszter kisebb illetéktételt állapíthat meg azokra, akik az eddig érvényben volt szabályok szerint is kedvezményes adótételek alá estek; fegyverigazolványok után csak attól lehet illetéket követelni, aki 266 8—9. sz.