Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 8-9. szám - A tartalékok felhasználásának kérdése a társulati adó szempontjából

Dr. Móczár Elemér: A saját töke és az árukészlet a társulati adónál. A következő 1923. üzletév végén: Vagyon. Teher. Készpénz Árukészlet *) 4000 q búza á 10.000 500 » » » 80.000 Adósok 15,000.000 40,000.000 40,000.000 35,000.000 130,000.000 Alaptőke . Hitelezők. Nyereség 20,000.000 100,000.000 10,000.000 130,000.000 *) Forgalmi érték 1923. december 31-én q-ként 100.000 korona volt, tehát 80.000 koronával (200/,) való beállítás jogos. Tételezzük fel, hogy a mérlegben hozzáadandó, levonandó egyéb tétel nincsen, tehát az adóalap az 1923. évre 5,000.000 korona, 1924. évre 10,000.000, az adóköteles nyereség pedig 1924. évre az 5800. sz. r. szerint aranykoronában (10,000.000 :6.500) 1.538 aranykoronát tesz ki, melynek adója (20,000.000 alaptőke befizetve 1922. december hóban á 450 = 44.444 aranykorona (16%). Tegyük most vizsgálat tárgyává az 1923. évi mérleget, nézzük meg, mennyi volt a vállalat nyeresége papírkoronában, mennyi ebből a tényleges nyereség és mennyi az a látszólagos számtöbblet, amit a törvény szelleme az adó alól mentesíteni akar. Hogy ezt megállapíthassuk,, át kell számítani a mérleg egyes tételeit először tiszta papírkoronára, azután aranyértékre, mikor is a következő eredményeket kapjuk 1923. évi december hó 31-én papírkorona értékben: Vagyon. Teher. Készpénz.... Árukészlet *) Adósok 15,000.000 450,000.000 35,000.000 500,000.000 Alaptőke . Hitelezők. Nyereség 20,000.000 100,000 000 380,000.000 500,000.000 *) A 45 vágón búza árukészlet teljes forgalmi értékkel van felvéve. 1923. december 31-én aranykoronában osztószám 6.500, az alaptőkénél (befizetve 1922. december hóban) 450. Vagyon. Teher. Készpénz.. . . Árukészlet *) Adósok Alaptőke . Hitelezők. Nyereség. ") Az árakészlet arany értékelése úgy történt, hogy a készlet december 31-iki forgalmi értékét (45 vágón búza á 10,000.000) elosztottunk 6.500-al. Az eredmény meglepő, mert a törvény szerint megállapított adóalapnak cca 12-szeresét kapjuk eredményképen, s ezután az adó a szabályszerűen kivetett 246*08 helyett 3.227 aranykorona. Ennek a visszás helyzetnek egyszerű magyarázata az, hogy a törvény — amikor megengedi a koronaromlást ellensúlyozó adómentes tartalékolást — nem szab korlátot s így a vállalatoknak módjukban van nemcsak a saját, hanem az üzletben levő' idegen tőkék értékcsökkenésének megfelelő összegeket is adómentesen leírni, miáltal nyereségüknek bizonyos — mint láttuk, tekintélyes — részét az adó alól elvonni. Rá kell még mutatni arra, hogyha az igénybe vett idegen tőke értékromlását a vállalat magas kamat, nyereségrészesedés vagy — valutakölcsönöknél — árfolyamdifferencia formájában hitelezőjének megtérítette; ez a körülmény a fenti abnormális helyzetet nem befolyásolja, mert ezeket a terheket a társulatnak módjában van kamat- vagy áruszámlája terhére, mint regie-tételt, már a mérlegkészítés előtt, eredményszámláján elkönyvelni, s így ez nyereségét a záró számadások után nem befolyásolja. Sok esetben tehát még a hitelezőnek sem volt a korona leromlásából vesztesége. 264 8—9. S7.