Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 1. szám - Hozzáadandó tételek az új társulati adóban

llosvay Ernő József: Hozzáadandó tételek az új társulati adóban. Hozzáadandó tételek az új társulati adóban.1) Irta: Hosvay Ernő József pénzügyi titkár. Az új társulati adóról szóló 1922 : XXIV. törvény, illetve ennek végrehajtása tárgyában kiadott 200.000/1922. számú pénzügyminiszteri utasítás ezen adónak elméleti részét foglalja magában, míg a társulati adó alá eső és az idézett törvény 1. §-ában felsorolt társaságok, társas vállalatok, illetve egyesülések üzleti könyvei és feljegyzései ezen adónak a gyakorlati részét tartalmazzák. Miután az elméleti része mindenki által az idézett törvény, illetve utasítás áttanulmányozása által csak akkor érthető meg, ha annak gyakorlati alkalmazása példák megvilágításával szemlélhetővé tétetik és az emlékünkben maradandóvá válik, ezért a kettőt óhajtanám együttesen tárgyalni. Jelen tanulmányom keretében a kettős könyvvitellel és annak technikájával nem óhajtok foglalkozni, azonban tanulmányom könnyebb és biztosabb megértése érdekében célszerűnek tartottam az új társulati adó alá eső társaságok, társas vállalatok, illetve egyesülések zárószámadásának szerkesztési módját és mikénti értelmezését rövid vázlatokban előadni. Az előbb említett vállalatok egy-egy üzletév eredményéről rendszerint két részből álló általános számlában „mérleg- és nyereség-veszteség" számlán számolnak el. Bár a mérlegszámla, válamint a nyereség- és veszteségszámla egymással összefügg és egymást magyarázóan kiegészíti, mindazonáltal mindegyikük más-más szempontból mutatja be valamely vállalat egy-egy üzletévben kifejtett üzleti tevékenységének eredményét és azért mindegyikük önmagában véve is önálló egész. A számla a kettős könyvviteli rendszerben a vállalatban lévő cselekvő és szenvedő vagyonnak, továbbá ezen vagyonban az üzleti, esetleg más, nem az üzleti tevékenységből eredt események okozta változásoknak, — a cselekvő vagyonrészek hozadékának, — nemkülönben a szenvedő vagyon által okozott, valamint a hozadék elérése érdekében tett költségeknek minőség és érték, esetleg mennyiség szempontjából való rendszeres nyilvántartása. A számlák két csoportját, és pedig az általános és a részleges számlák csoportját különböztethetjük meg. Az általános számlák a vállalat egész gazdaságát ölelik fel bizonyos szempontból, a rész/leges számlák ellenben ezen gazdaság csak egy-egy bizonyos csoportjáról szólnak. Három általános számlát különböztetünk meg és pedig /. a kezdő mérlegszámlát, melyet megnyitó, vagy előmérleg, vagy kezdő vagyonszámlának is neveznek; 2. mérlegszámlát és 3. nyereség-veszteségszámlát. Az összes számlák főkönyvnek nevezett üzletkönyvben vezettetnek. Minden számla két és pedig külön a bevételek és külön a Kiadások feljegyzésére szolgáló részből áll. Minden számla baloldali része annak a cselekvő vagy szenvedő vagyonrésznek, valamint annak a jövedelem- vagy költségrésznek, amelyről szól, bevételeit mutatja és „Tartozik", jobboldali része pedig kiadásait n utatja és „Követel" szóval jtleztetik. Ez a jelzés onnan van, hogy a számla bevétele egyidejűleg tartozási jogot, a számla kiadása pedig Követelési iogot eredményez. Ebből kifolyólag minden üzleti esemény két számJát érdekel, s így két számlára jegyeztetik fel, mert az egyik számla ad 0 A levonható tételeket szerző az Ügyvédek Lapjának 1923. évi 18. és 1924. évi 1. számaiban ismerteti. 1. sz. 7