Az adó, 1924 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1924 / 2-3. szám - Az átmeneti számlák adókötelezettsége

Joggyakorlat. galrri adó alól az 1901 : XI. t.-c. 3. §-ában felsorolt értékpapírforgalmi ügyletekből (adásvétel, csere stb.) származó bevételeket, mert ezeknek az ügyleteknek értéke (vételár, árfolyam) már értékpapírforgalmi adó alá vonatott és így a mentesítés elmaradása esetén a forgalmi adó szempontjából kétszeres adóztatás esete következnék be. Ez az indok azonban a bizományi-díjnak (járuléknak) és alkuszdíjnak az általános forgalmi adó alól, való mentesítésére nézve nem forog fenn. Ugyanis az 190C : XI. t.-c. 10. és 12. §-ai, illetve az c törvénycikkre vonatkozó 1.881 1900. számú pénzügyminiszteri végrehajtási utasítás 22. §-ában foglalt rendelkezések határozottan kimondják, hogy az értépapírforgalmi adő alapjául szolgáló érték kiszámításáná! csupán a megállapított vételár, avagy leszámoló, illetve tőzsdei árfolyam vehető figyelembe, ellenben kamatot, alkuszdíjat, bizományi-díjat, juia'-ékot teljesen figyelmen kívül kell hagyni. így hát az értékpapírforgaloiTi korcsán, a megbízási ügylet alapján szedett bizományi-díjak (jutalékok) és alkuszdíjak nem esvén értékpapírforgalmi adó alá, semmivel sem volna megokolható, hogy az ily jutalékokból és díjakból eredő bevételek az általános forgalmi adó alól mentesítfessenek akkor, amidőn egyébként 9. magánjogi és kereskedelmi forgalomban előforduló minden más, önálló kereseti tevékenység keretében kötiui megbízási (bizományi, alkusJ, ügynöki) ügyletből eredő díj- vagy jutalékbevétel kivétel nélkül általános forgalmi adó alá esik, még pedig vagy klüon, mint jutalék, illetve közvetítési díj, vagy pedig — a bizományi ügyletekkel hivatásszerűen nem foglalkozó bizományosnál — mim a megbízó és bizományos, illetve a bizományos és harmadik személy közöU létrejött ügyletből eredő és a bizományos kezéhez befolyó összes bevétel (vételár és jutalék) egvik része (1921 : XXXIX. t.-c. 31. §-áaat 5 bekezdése). A panaszos cég felhozza azt is, hogy a bizományban történő értékpapír-adásvétel egységes, illetve egyetlenegy ügylet, mert ily esetben vem köt senki külön ügyletet a jutalékra (bizományi díjra) nézve, amelyet a tőzsdetag az értéküzleti szokásoknak megfelelően jogosított követelni a megbízótól. A panaszos cégnek ez az érvelése sem helytálló, mert bizomány esetén — bár a bizományi ügylet alakilag egységesnek és egyetlennek jelentkezik is — jogilag nyilvánvalóan két, egymástól különböző ügylettel állunk szemben. Még pedig az egyik a megbízási megállapodás, amelynek értelmében a bizományos valamely ügyletnek a saját nevében, de a megbízó részére való létrehozását vállalja. E megállapodás értelmében a megbízott (a bizományos) tartozik a megbízónak az általa létrehozott ügyletet az abból folyó összes jogokkal és kötelezettségekkel átengedni. A másik ügylet pedig a bizomány tárgyát képező ügylet maga (vétel, eladás, kezesség, biztosítás stb.). Hogy a bizományi ügyletben két, egymástól eltérő ügyet foglaltatik, kitűnik ez abból is, hogy a bizományi ügyletben bentfoglalt megbízási ügyletből teljesen önálló -jogok és kötelezettségek származnak, amelyek még aztán is fennállhatnak, amikor a bizomány tárgyául szolgált ügylet (vétel, eladás, csere stb.) már teljesen foganatba ment. A két ügylet az abból eredő bevételek természete tekinetében is éle-, sen különbözik egymástól, mert a bizományos a megbízási ügylet alapján az általa végzett munka ellenértékét, díját (jutalékot) kapja meg, míg a bizomány tárgyául szolgáló adásvételi ügyletből eredőleg a szállított áruk ellenértéke gyanánt járó vételárat. Mint a kétféle bevétel az 1921: XXXIX. t.-cikk 31. §-a kifejezett rendelkezése szerint kétségtelenül általános forgalmi adó alá esik, kivéve, ha vagy azon a címen, hogy már másfajta forgalmi adóval érintve van, vagy pedig általában az általános forgalmi adó alól kifejezetten mentesíttetett. Tehát ha az adókötelesnek külön bevétele van az áruszállításból és külön a munkateljesítésből, mint a 'jelen esetben, akkor a kétféle bevétel az általános forgalmi adó szempontjából kétségtelenül külön-külön bírálandó el, illetve az adóztatásnál mind a kettő figyelembe veendő. Nem változtat a jogi helyzeten az sem, ha a panaszos cég a bizomány 90 2—3. SZ.