Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - A részvénytársaságok hadi és bankjegyfelülbélyegzési kölcsönei s az új társulati adó

Dr. Pécsi Jenő: A tehertételek levonhatása és a jövedelemadó-vallomás. E helyütt mindenek előtt van szerencsénk rámutatni, hogy a felvetett kérdés jobbra vagy balra való eldöntése jelentőségével kétségkívül minden — főként gyakorlati — szakember tisztában lehet, amit különben egy heveayészett példával illusztrálni is szeretnénk. 1920-ra. 1. Mezőgazdasági ingatlanból eredő jövedelem címén 2. Ipar és kereskedelemből eredő jövedelem címén . 3. Tőkejövedelemből eredő jövedelem címén 4. Szolgálati viszonyból eredő jövedelem címén . Összesen 821.600 K-t 702.560 „ 86.420 „ 72.000_„_ 1,682.580 K-t, amelyből levonandók lettek volna a fél által igazolt alábbi terhek: a) állami, községi stb. adók címén . b) 1918. évre kivetett hadinyereségadó c) adóssági kamatok címén . összesen s így az adóalap maradt volna 23.650 K 176.848 „ 135.425 „ 335.923 K 1,346.657 K, mely után a kulcs szerint 380.000 K jövedelmi adó lett volna kivetendő az . . 500.000 „ kivetett adóval szemben, s így kereken . . .120.000 K-val több adót kénytelen az adózó fizetni csupán a teherlevonás megtagadása okából. 1921. évre. Ugyancsak a fenti forrásokból eredő jövedelem címén 1,682.580 K-t állított be a pénzügyigazgatóság, amelyből levonandók lennének a fél által igazolt alábbi tételek: a) állami, községi stb. adók címén . . . 23.650 K b) 1919. évre kivetett hadinyereségadó . . 310.500 „ c) adóssági k'amat címén . . 135.425 „ összesen: 469.575 K s így adóalap maradt volna: 1,213.005 K amely után a kulcs szerint 333.005 K jövedelmi adó lett volna kivetendő az . . 500.000 „ kivetett jövedelemadóval szemben, így . . 166.995 K-val több jövedelemadót kellene az adózónak fizetni, ami az 1920/921. évre 120.000+ 166.995 = 286.995 K adótöbbletet jelentene. Amikor tehát ezen — különösen az adóterhektől roskadozó adózók megterhelése szempontjából — oly fontos kérdést emez előkelő szaklap hasábjain felvetni szerencsénk van, engedtessék meg nekünk, hogy annak — szerény felfogásunk szerint — egyedül helyes megvilágításához néhány reflexióval hozzájáruljunk. A kérdéshez való hozzászólás történhetik általános elméleti szempontból, továbbá a fennálló törvényes rendelkezések értelmezése szempontjából, végül esetleg de lege ferenda. Általános elméleti szempontból szó sem férhet ahhoz, hogy egy oly jövedelemadómegállapítás, melynek során az adózó tehertételei — a ezek közt is első sorban adóssági kamatai — le nem vonatnak, a tiszta jövedelem utáni adózással teljes ellentétben áll. Mert bármennyire igaza legyen is Kleinwáchternek ama köztudatban élő megállapításával, hogy t. i. „mit dem Begriffe ,Einkommen' gar nichts anzufangen ist, weil er gewisseimassen wie eine gallertartige Masse ist, die Einem zwischen den Fingern hindurchrinnt, wenn man sie anfassen will", ezen — úgy látszik leküzdhetetlen — nehézségen már a Wekerle-féle törvényjavaslati indokolás is 2—3. sz. 67