Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - A magyar egyenes adórendszer (Folytatás.) 3. r

Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer A földadót az 1922. év július hó 1-étől kezdve búzaértékben kell fizetni s erre, a novella szavai szerint, a földbirtok arányos megadóztatása céljából volt szükség. Természetesen a kincstár fiskális érdeke is kívánta ezt. Hogy a két szempont mennyiben érvényesült, megmutatják a földadó változásának számadatai. Csonka-Magyarország termőterülete 15*2 millió katasztrális hold, kataszteri tiszta jövedelme pedig 142 millió korona, tehát egy holdra 9 korona 30 fillér kataszteri tiszta jövedelem esik. Ez alapon a földadó, ideszámítva az állami pótadókat is, tett a háború végéig holdanként1 2 korona 50 fillért, az 1920. évi adóemelés után 28 koronát, ma pedig tesz, a megszűnt állami pótadók nélkül, 9*3 kilogramm búzát. Ez a 9*3 kilogramm búza az országos pénzügyi tanács ármegállapítása szerint, ma pénzben 930 korona adóterhet jelent. Megjegyzem itt, hogy a búzának hivatalos ára az elmúlt év második felében csak S.000 korona volt, tehát1 az adóbúzát akkor holdanként 744 koronával lehetett törleszteni. E körülmény s az 5, 20 és 30%-os kedvezmények hatásának következménye az, hogy a múlt év végéig a földadónak mintegy 80%-a befolyt. Az utolsó adatom december 19-éről datálódik, addig a földadóból 8 és 74 milliárdot fizettek be. Bizonyos az, hogy a földadó még ezzel a példanélküli felemeléssel sem érte el a búza áremelkedésének arányát, az pedig a köztudatban él, hogy a mostani rettenetes helyzetben a löfdbirtokos-osztály érzi legkevésbbé az élet terhét, még sem lehet a felhozott számok előtt szemet húnyni s azokban meg kell találnunk, ha igazságosak akarunk lenni, nemcsak az arányosabb adóztatást, hanem az ország kincstárnokának bátorságát és crös akaratát s az adózók megértő áldozatkészségét is. Hogy az adóbúza hány %-os adóterhet jelent, ezt a mai abnormis viszonyok között pontosan meghatározni nem tudom. E tekintetben a vonatkozó kormányjavaslat támpontot nem nyújt s a nemzetgyűlési tárgyalások is homályban hagynak. Volt olyan felfogás, hogy az adóbúza a föld tiszta jövedelmének 2 és 72%-át képezi, de volt olyan is, mely 46%-os adóterhet vitatott. E két szám között olyan nagy a távolság, hogy könnyen juthatunk tévutakra. A bérösszegek is nagyon különbözők. Én ismerek 35 kilós bérletet s itt van a kezeim között egy hiteles kimutatás, mely szerint Debreczen város az ősszel földeit apró részletekben 150-től 625 kilóig terjedő búzáért adta bérbe. A szocialisták a földbirtok óriási nyers bevételére, az agráriusok a horribilis termelési költségre hivatkoznak. Egyes termelési anyagok árdrágulása tényleg jóval túlszárnyalja a búzáét s a munkabérek rohamos tempóban emelkednek. Már három év előtt a közgazdasági társaság adóankettjén hangzott el az a tétel, hogy a mezőgazdasági béres és a miniszteri tanácsos életstandardja egyenlő. Azóta a mezőgazdasági béres avancirozott, ma már legalább is helyettes államtitkár. Ha nem tudok is a föld adóterhének fix számához eljutni, a különböző véleményekből és ténymegállapításokból, valamint abból a körülményből, hogy a földnek az adóbúzán kívül is jelentékeny 2-3. sz. 51