Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - A magyar egyenes adórendszer (Folytatás.) 3. r

Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer. nosnak ezt a 700%-os forgalmi értéket kell most megfizetni, még akkor is, ha a váltságköteles drágaságot időközben eladta. Egy példa még jobban felvilágosít. Egy adóalany, talán egy magyar bíró, 1921. évi január hó 3-án eladta a felesége függőit 50.000 koronáért. Ennek a vételárnak az alapján járna, a 20% kedvezmény levonásával, 2.000 korona váltság. A szegény adóalanynak azonban nem az eladási ár, hanem az 1922. évi december havi forgalmi érték, tehát 350.000 korona után kellett a vagyonváltságot lefizetni, fizetnie kellett tehát 8%-kal s a 20% kedvezmény levonásával, 23.400 koronát. Mit jelent ez? Először is jelent 46%-os adóztatást, másodszor jelenti azt, hogy a harmadik személy tulajdonában levő ékszer értékemelkedését a szerencsétlen volt tulajdonos fizeti meg, az új tulajdonos pedig nem fizet egy fillért sem s vígan fütyürész. Hát tisztelt uraim, ez valóságos adóztatási kabaré. A pénzügyminiszter űr ezért a jogszabályért nem felelős, hiszen alkotásában semmi része nincs; mégis meg vagyok győződve, hogy módot talál a törvényes korrekcióra. A vagyonváltsági törvények nem bírják meg a törvényszerkesztési technika kritikáját sem. Pedig Hegedűs Lóránt ismerte Colbcrt híres téíelét, hogy a pénzügyek anyagát olyan egyszerűvé kell tenni, hogy minden/ék ember könnyen megérthesse. Ezzel kapcsolatban az országos pénzügyi taíjátsroi szóló törvényjavaslat indokolásában következőleg nyilatkozik:" „igyekezni fogok a joy-SZítbályokat akként megalkotni, hogy azoknak sokszor elkerülhetetlenül szövevényes halmazából az ellentéteket kiküszöböljem, hogy előre bizonyosságot vigyek be azok rendelkezéseibe és ezáltal a sokszor ingadozó pénzügyi judikaturába." Ez a jószándék, sajnos, nem sikerült. A vagyonváltsági törvények a homály tekintetében túlszárnyalják még a régibb adótörvényeket is. Az I. törvényt már a kezdet kezdetén módosítani kellett s az 1920—21. évi költségvetési, valamint a II. törvényben már nyolc kiegészítéssel, illetve módosítással találkozunk. A II. törvény ugyanilyen, ha nem bonyolultabb, csak úgy termi az ellentétes jogi felfogásokat. Ez a balsiker könnyen megmagyarázható a törvényalkotás akkori rohanó tempója mellett, mely magában foglalja a jogi gyorstalpalás minden alkatelemét. Hegedűs Lóránt kilenc hónap alatt 25 pénzügyi törvényt hozott tető alá, tehát többet, mint a többi kormányzati ágazatok az alatt együttesen. Tartozom Hegedűs Lóránt reputációjának azzal a megállapítással is, hogy a javaslataiban levő gyarlóságok a parlamenti tárgyalások során fokozva lettek. Az történt vele, ami már megtörtént másszor is, hogy a törvényjavaslatok a parlamenti tárgyalások kohójából rosszabb kondícióban kerültek ki. IV. Az 1921. év végén, midőn a pénzügyi tárca gazdát cserélt, egyenes adórendszerünk siralmas képet mutatott. Ha nem veszem is számításba a hadmentességi díjat, a szállítási és nyereményadót, a vadászati és fegyveradftt, melyek csak formailag számítanak az egyenes adókhoz, még mindig 15 egyenes adó volt életben. Ezek az 48 2 — 3. SZ.