Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Gyakorlati megjegyzések a jövedelemvagyonadó törvényekhez és az Utasításhoz

Joggyakorlat. Ha tehát a közigazgatási bíróság meg is állapítaná azt, hogy a megbízást a megbízott talán szóbelileg elfogadta s így akkreditív tényleg fennforog, a vagyonváltságmentesség iránti igény jogossága az írásbeli elfogadás hiánya miatt elismerhető még sem volna. (Közig, bíróság 5348/1922. sz.) BetétváHság. 1921: XV. t.-c. 3. §. 3. A folyószámlakövetelés váltságmentességét nem lehet megállapítani azon a címen, hogy azzal szemben azt meghaladó összegű váltótartozás áll fenn. Indokok: A panaszos azon a címen kéri a folyószámlán fennállott követelése után kirótt vagyonváltság törlését, mert a folyószámlaköveteléssel szemben a fordulónapon 500.000 K váltótartozása állott fenn. A panasznak nem lehetett helyet adni, mert a vagyonváltságról szóló I. törvény 3. §-ának második bekezdése szerint a folyószámlán és letétszámlán mutatkozó követelésekkel szemben csak folyószámlái tartozások vehetők figyelembe és nincs olyan törvényes rendelkezés, amely váltóval fedezett és nem folyószámlán nyilvántartott tartozások figyelembevételét elrendelné. (Közig, bíróság 5464/1922.) Részvényváltság. 1921 : XV. t.-c. 17. §. 4. A váltságköteles vagyon kiszámításánál a netalán fizetett felpénz csak annyi részvény után vehető számításba, amennyinél az tényleg fizettetett is. Indokok: A nem vitás tényállás szerint a panaszos részvénytársaság 1919. október 29-én cégjegyeztetett, közgyülésileg megállapított mérlege az I. vagyonváltság-törvény életbelépésekor még nem volt, a váltságköteles vagyon tehát az 1921 : XV. t.-c. 17. §. harmadik bekezdésének d) pontja alapján állapítandó meg. A részvénytársaság 12,000.000 korona alaptőkével alakult, melyre 12,000 drb. egyemkint 1.000 korona névértékű részvény bocsáttatott ki és pedig a névértéken. Az 1920. április 24-én tartott közgyűlésen elhatározott alaptőke-felemelés folyfán kibocsátott 14.000 drb. 1.000 korona névértékű részvény már egyenkint 100 korona felpénzzel bocsáttatott ki. A panaszolt határozat ezt a 100 korona felpénzt az összes részvényeknél számításba vette s így a váltságköteles vagyont (26.000 X 1.100) 28,600.000 koronában állapította meg. Panaszos azt kéri, hogy a 100 korona felpénz csak azon 14.000 drb. részvénynél vétessék figyelembe, amelyeknél tényleg fizettetett is, s ez alapon a váltságköteles vagyont 27,400.00 koronában kéri megállapítani. A panaszt alaposnak kellett elismerni. A fenthivatkozott törvényhely szerint a váltságköteles vagyon a részvények névértéke, ha pedig névértéken felül bocsáttattak ki, a kibocsátási érték alapulvételével állapítandó meg. A törvény tehát váltságköteles vagyonként azt az értéket tekinti, amely a részvények kibocsátásával tényleg befolyik. A névértéken kibocsátott részvényeknél is felpénz számítása e szerint törvényen alapul, s mert a 100 korona felpénznek az eredetileg kibocsátott 12.000 drb. részvénynél való elhagyása a váltságköteles vagyont 1,200.000 koronával kisebbíti, ekként az 27,400.000 koronára száll alá, melynek 15%-os vagyonváltsága 4,110.000 korona volna, azonban a panasz 4,140.000 korona megállapítását, azt ebben az összegben kellett megállapítani. (Közig, bíróság 4.668. 1922. sz.) Részvényváltság- 1921: XV. t.-c. 17. §. 5. A vagyonváltságról szóló I. törvény 17. §-a első bekezdésében említett bejelentés 1921. július 1-én is megtehető volt anélkül, hogy a bejelentést tevő késedelembe esett volna. Indokok: A vagyonváltságról szóló I. törvény 17. §-ának első bekezdése értelmében a panaszos pénzintézet azt a bejelentést, hogy vagyonváltságát készpénzben fogja leróni, a végrehajtási utasításnak a Budapesti 38 1. SZ.