Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A szolgálati és munkabérilletmények után járó kereseti adó megállapításának és lerovásának módja

A szolgálati és munkabérilletinények. összeg után járó adótételnek megfelelő szorzata szerint kell a végkielégítés, illetve nyugdijmegváltás összegéből levonandó adót kiszámítani. Az adó­tétel megállapítása céljából ki kell számítani, hogy a végkielégítés,-illetve a nyugdíjmegváltás fejében kifizetett összeg hányszorosa annak a havi illetménynek, illetve nyugdíjnak, amely az illető alkalmazottat, illetve nyugdíjast legutoljára megillette és amelynek alapján a végkielégítés, illetve a nyugdijmegváltás összegét megállapították. (Például: 1. Egy magántisztviselő, akinek legutoljára havi 10.000 K illetménye volt, elbocsát­tatván a vállalattól, végkielégítés fejében 200.000 K-át kap. Ez a havi illet­ménynek 20-szorosa lévén, a 10.000 K-nak megfelelő 50 K adótétel 20-szorosát, vagyis 1.000 K általános kereseti adót kell a 200.000. K-ból le­vonni. 2. Egy köztisztviselőnek az özvegye — férjhezmenetele alkalmából — nyugdíjának megváltását kéri, amelynek fejében két évi nyugdíj- és lak­bérnyugdíj-járandóságának megfelelő 6.320 K-át kap. Ennek egy hónapra eső része 6.320 : 24 = 263 K 33 f., amely adómentes.) Az adótétel megállapítása az egy hónapnál hosszabb időközben ese­dékes illetmények után. Ha valaki illetményeit havi részleteknél hosszabb időközökben kapja (negyedévenkint, félévenkint, évenkint stb)., az egy­szerre kifizetett illetmény annyi részre osztandó fel, ahány hónap az illető időszakban foglaltatik és az adót az egy hónapra eső összegekből járó adó­tételek megfelelő többszörösével kell kiszámítani. (T. 17. §. (s) bek.) Ez a rendelkezés olyan esetre vonatkozik, amidőn az alkalmazottnak, az illető szolgálati vagy munkabérviszonyból kifolyólag csakis valamely hosszabb időtartamra megállapított és negyedévenkint vagy ennél nagyobb idő­közökben esedékes illetménye van, heti vagy havi részletekben esedékes illetménye azonban ebből a szolgálati vagy munkabérviszonyból kifolyólag nincsen. (Pl. egy uradalmi intézőnek évi készpénz-illetménye 20.000 K, továbbá konvenció, állattartás, három kat. hold földhasználat és természet­beni lakás. A pénzbeli illetményt és a kenyérmagvakat negyedévenkint, a tüzelőszereket évenkint egyszerre kapja kézhez, a többi természetben élve­zett illetményének pedig nincsenek egymástól elválasztható részletei.. Föl­téve, hogy az említett természetbeni illetményeknek helyi értéke évi 160.000 K-ra becsültetett, akkor az intéző évi összilletménye 180.000 K, Illetmény jegyzék 192 A munkaadó neve (cége) : 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9 | Folyó szám Az állandó nyilvántartás sorszáma Az alkalmazott Az alkalmazás közelebbi meg­jelölése Újonnan belépő alkalmazott be­lépésének napja A kikötött pénzbeli és termé­szetbeni járandóság 1 1 * A 8. alatti járandóság milyen részletekben esedékes ? | Folyó szám Az állandó nyilvántartás sorszáma neve születési állandó lakóhelye Az alkalmazás közelebbi meg­jelölése Újonnan belépő alkalmazott be­lépésének napja A kikötött pénzbeli és termé­szetbeni járandóság 1 1 * A 8. alatti járandóság milyen részletekben esedékes ? | Folyó szám Az állandó nyilvántartás sorszáma neve helye éve állandó lakóhelye Az alkalmazás közelebbi meg­jelölése Újonnan belépő alkalmazott be­lépésének napja megnevezés összege, ill mennyisé A 8. alatti járandóság milyen részletekben esedékes ? 28 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents