Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése

Dr. Jakab László: Az általános kereseti adóról. általános kereseti adó alá abban az esetben, ha a, fél igazolja, hogy ezt a jövedelmet abban a külföldi államban, amehből származik, a kereseti adónak megfelelő adóval már megadóztatták és az illető külföldi állammal ebben a tekintetben viszonosság áll fenn. A pénzügyminiszternek joga van ezt a rendelkezést adott esetben viszonosság nélkül is alkalmazni. A külföldön lakók az ország területén lévő üzleti telepük után szintén kötelesek általános kereseti adót fizetni. Az adóköteles tiszta jövedelem, vagyis az adóalap megállapítása kétféle módon t. i., vagy az üzleti könyvek adatai alapján, vagy .pedig a külső ismérveken alapuló becslés útján történik. Ha az adózó hiteles nyereség-veszteségszamiat mulat be, akkor a nyersbevételből kell a tiszta jövedelmet kiszámítani, úgy, hogy a nyersbevételből az annak megszerzésére fordított kiadásokat levonják. Az adó alapja az adóévet közvetlenül megelőző üzleti, vagy gazdasági évben elért tiszta jövedelem. "A nversbevételből a következő tételek vonhatók be: 1. Az üzemi kiadások u. m. az anyagkészlet és az árúkészlet beszerzésére, karbantartására, megújítására, pótlására és kezelésére fordított kiadások, az alkalmazottak járandóságai, az üzletbér, az üzemi (gyán) épületeknek, a gépeknek és egyéb felszerelési tárgyaknak a karbantartására kiadott összegek. Nem lehet azonban levonni az anyag- és árú'készlet beszerzésére fordított összegnek azt a részét, amely az év folyamán beszerzett anyag- es árúkészletnek az év végéig^ nem értékesített részére esik. Az üzleti év végén ebből a célból meg kell állapítani, hogy az anyagés az árúkészlet mennyivel haladja meg az előző üzleti évről áthozott anyag- és árúkészlet mennyiségét. Ennek a többletnek a beszerzési költségek szerint mutatkozó értékét le kell vonni az anyag- és árúbeszerzésre kiadott összegből. 2. Levonandók az üzemi épületek és felszerelési tárgyak elhasználása fejében eszközölt tartalékolások és leírások, amennyiben azok a bemutatott nyereség-veszteségszámlában, illetve a vállalat mérlegében szerepelnek. Ezen a címen nem vonható le nagyobb összeg annál, mint amilyen értékkel ezek a. vagyontárgyak a vállalat vagyonmérlegében szerepelnek. Leltár felújítási tartalék azonban nem alakítható adómentesen. 3. Levonandók az adóévet közvetlenül megelőző üzleti évben szenvedett üzleti (üzemi) veszteségek és a behajthatatlan követelések. Az olyan üzleti veszteség, amely nem az üzleti jövedelmet, hanem a vagyont apasztja, nem vonható le. 4. Levonandók a tényleg fizetett kamarai illetékek, kárbiztosítási díjak, az üzletet (üzemet) terhelő állami és községi (városi) közvetett és íorgálmi adók, illetékek és vámok, továbbá az adózó foglalkozása körében alkalmazottak után fizetett járulékok és költségek. 5. Levonandók az üzletbe (üzembe) befektetett adósságok kamatai. 6. Az első adóévben levonandók az első szervezési (alapítási) költségek. 7. Bányavállalatnál levonhatók a felsoroltakon kívül a bányaüzemmel kapcsolatos különös kiadások. Ha az adóalap megállapítása a külső ismérveken alapuló becslés útján történik, akkor e tételek levonásának nincsen helye, mert ilyen módon közvetlenül a tiszta jövedelmet állapítják meg. Ha' az adózónak több üzlete van. akkor minden üzlet bevételéből csak azt az üzletet terhelő kiadások vonhatók le, a közös kiadások pedig a nyers bevételek arányában osztandók meg az egyes üzletek között. Szolgálati és munkabérviszony esetében nem az előző évi, hanem a folyó évi jövedelem veendő adóalapnak. Adóalapul szolgál úgy az állandó, mint a változó természetű illetmény, akár pénzben, akár más gazdasági javakban van az megállapítva. A természetben járó illetmények pénzbeli értékét a helyi forgalmi érték szerint kell megállapítani. A törvény az adó mértékét kétféle módon állapítja meg, u. m. 1. az adóalapnak községek (városok) szerint évenkint meghatározott százaléká24 1. sz.