Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A váltságföldek közterhei

Dr. Szilágyi Árthur Károly: A váltságföldek közterhei. az elégedetlen félnek felmondási jogot ad, illetve lehetővé teszi a bírói jogsegélyt. A váltságföld a törvény erejénél fogva siklik ki a tulajdonos kezéből, a rendelet maga is mondja, hogy eltekint annak haszonbérbeadásától és csakis a továbbművelésre kötelezi a tulajdonost. Itt tehát kényszer intézkedéssel állnak szemben, octroj, hol a volt birtokos meg sem hallgattatik, de regresszúsról sem eshetik szó. A deposszedált tulajdonos saját volt földjét illetőleg rosszabb helyzetbe kerül, mint bármely haszonbérlő. Aki haszonbérlő akar lenni, tudja mire vállalkozik. A váltságföld volt tulajdonosától az állam nem kérdi mit akar, hanem a törvény parancsolja, hogy kötelezhető a továbbművelésre. El nem állhat, fel nem mondhat, engedelmeskedni tartozik. A haszonbérlő dolgozhatik üzemtervvel, lehet munkaprogrammja, ugyanazt a tagot a forgóban megfelelően hasznosíthatja stb. A boldogult tulajdonos először azt sem tudja, hol fekszik a váltságföldje, hisz azt egyelőre csak mint x korona kat. tiszta jövedelmű területet virtualiter vették el tőle, másodszor azt azonban tudja, hogy a váltságföld legfeljebb egy-két évig marad még kezén, — ebből következik, hogy a váltságföld elvétele és a feje felett ezenkívül lebegő földreform, minden tervezgetést felborít, tehát minden befektetést is lehetetlenit. Következik azonban ebből az is, hogy ily átmeneti idő sokkalta kevesebb megterhelést bír el, mint a tulajdonképi haszonbérlet. Ezzel szemben a váltságföld tulajdonosát az átmeneti bér már önmagában érzékenyen sújtja. A törvény szerint e bér a környéken szokásos haszonbéreknek megfelelően állapítandó meg. Ezzel szemben az 1.000/1922. P. JVl. számú rendelet itt is a törvényen túlmenőleg országszerte egységesen a kat. tiszta jövedelem minden koronája után 7'5 kg. búzát követel, sőt a 165.950/1922. P. M. számú rendelet 2. §-a szerint még ezen bér is felemelhető, igaz, hogy le is szállítható. Arról igazán nem kell beszélni, hogy az egységes szabályozás és pedig 7'5 kg. búza alapon, hihetetlenül magas. Számtalan esetben felülhaladja az összterület után fizetett haszonbért. A volt tulajdonos nem haszonbérlő, hanem az alaptörvény 65. §-a szerint a miniszterek az átmeneti időtartamra a mikénti kezelés tekintetében intézkedni jogosultak lévén, ez intézkedés folytán a volt tulajdonos kezelési megbízást kapott. A földet művelni és a 7'5 kg. búza egyenértékét fizetni tartozik. Mást tőle a törvény alapján követelni nem lehet. A kezelési megbízott nem terhelhető az adókkal, legkevésbbé midőn a földtulajdonos — maga az állam. A törvény a legdrágább jogot, az ellenérték nélkül való birtokelvéte] jogát gyakorolja és még azzal terhel, hogy átmeneti időre robotmunkát tartozom az állam mint új tulajdonos számára, a legtöbb helyen túl magas haszonbér mellett teljesíteni, sőt engem megmaradt birtokrészem kihasználásában is gátol. Az állam nem oszthatja fel iziben a földeket, maga azokat át nem veheti, ezért saját egyoldalú érdekéből a volt tulajdonosra hárítja át a megmunkálás terhét. Eddig rendjén van. Törvény engedi meg. De ily törvény nem magyarázható kiterjesztőleg. Nem lehet tetézni a törvény által a tulajdonosra rótt igen súlyos kötelezettségeket azzal, hogy a törvény által elő nem írt terheket, melyek szintén nagyon is jelentősek, rendeleti úton a váltságföldek volt tulajdonosára, jelenleg már csak kezelési megbízottjára róják. Orvosolható-e az a sérelem, mely szerint a váltságföld kezelőié a felemelt földadót is tartozik fizetni? 12 1. sz.