Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A magyar egyenes adórendszer

Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer. hajtási rendeletek, melyek rendszerint felölelik és ismétlik a tételes törvényeket, sőt azok értelmét nem egyszer önkényesen meg is változtatják. Ebből keletkeznek aztán azok a közigazgatási bírósági határozatok, melyekben a bíróság a kormányrendeletet törvényesnek nem ismeri el. Ez bizonyára zavarólag hat az adóztatás egységére. Ezért régen hangoztatott elvi álláspontom az, hogy végrehajtási utasításokra nincs szükség. Bízza a pénzügyi kormányzat az adótörvények értelmezését a jogszolgáltatási gyakorlatra s a végrehajtási rendeleteket csak az adminisztratív intézkedésekre és azokra az esetekre korlátozza, amelyeknek szabályozására a törvény kifejezetten felhatalmazást ad. Itt' kell felemlítenem azt a helytelen gyakorlatot, hogy az újabb időben egyes adóügyi jogszabályok és törvénymódosítások az indemnitási törvényekben helyeztetnek el. Ez a szokás ellentétben áll a helyes törvényalkotás technikájával. A költségvetési vagy felhatalmazási törvényekben senki sem keres adóügyi rendelkezéseket, erre nem figyelmeztet a törvénynek sem címe, sem lényege. Az utóbbi években az indemnitási törvény valóságos omnibusz let't, melyben a kormányok jelentős anyagi terhet képviselő jogszabályokat is szívesen utaztatnak. Az 1922. évi I. t.-cikkben is egész csomó adójogszabály van elhelyezve. Az ily módon létrejött jogszabályok mintegy el vannak rejtve az adózó közönség szemei elől. E körülmény károsan hat vissza a törvények ismeretére s még jobban felkavarja az adóügyi zűrzavart. Ügy kell megalkotni az adótörvényeket, hogy ne legyen szükség módosításokra. De ha mégis felmerül ennek szüksége, mert hiszen az élet halad és a viszonyok változnak, ekkor legcélszerűbb a módosítást vagy az új jogszabályt az alaptörvény (kódex) függelékeként iktatni be a törvénytárba. Ez a módszer nagyon megkönnyítené az egymással összefüggő törvények áttekintését. Nem gyakran fordul elő, de olykor az is zavarólag hat az adótörvények alkalmazásánál és elég érdekes tünet is, hogy a törvény helytelen szöveggel jelenik meg az országos törvénytárban. így a kereskedelemben előforduló bevásárlási könyvecskék bélyegilletékét szabályozó 1881 : XXVI. t.-c. 6. §-ában szöveghiba van, ami a judikaturában sokáig zavarta a jogegységet. A vagyonváltsági II. törvénynek a váltságmentességre vonatkozó 2. §-a a törvénytárban tördelési hibákkal lett közzétéve. Az új házadótörvény tárgyalásánál pedig a nemzetgyűlés két olyan módosítást is fogadott el, amelyet az országos törvénytárban nem találunk, a törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendeletben azonban igen. Az országos törvénytári szöveg utólagosan pótolva lett. II. Az adófizetéstől való idegenkedés, az adóerkölcs hiánya régi magyar betegség. Bizonyos az, hogy a külföldön is szívesebben fizetnek az állampolgárok kevesebb adót, mint több adót, de ott az 1. sz. 3