Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 1. szám - A magyar egyenes adórendszer

Benedek Sándor: A magyar egyenes adórendszer p(A magyar egyenes adórendszer. Benedek Sándor, a m. kir. köziigazgatási bíróság másodelnökének az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésben tartott előadása. I. A magyar adójog történetében két feltűnő jelenséggel találkozunk, melyek között a kölcsönhatás és az okozati összefüggés nyilvánvaló. Egyik sajnálatos jelenség az adótörvényekben való járatiariság, a másik a rendkívül fogyatékos adómorál. Az adótörvényekben való járatlanság nem részleges, hanem általános baj. Nem szorítkozik a jogéleten kívül álló adóalanyokra, hanem azokban a körökben is tapasztalható, ahol az adójog fejlesztése s a tételes törvények ismerete a hivatás eredményes működésének lényeges feltételét képezi. Ennek a fogyatkozásnak számlájára írható fel, hogy egész az újabb időkig maga a magyar jogászegylet is alig foglalkozott az adójoggal. A jogvédelem hivatott képviseletéről, az általam is nagyrabecsült ügyvédi karról pedig a háború előtt a képviselőház nyílt ülésén tette egy ügyvéd képviselő azt az önvallomást, hogy alig van ügyvéd Magyarországon, aki ismerné a pénzügyi törvényeket s ha akad valaki, aki ismeri, kinevezik specialistának. Ebben a megítélésben van túlzás /is, de van igazság is. Megállapítom, hogy az adótörvényekben való jártasság még az adójog gyakorlati munkásainál sem tökéletes. Nem a pénzügyi köztisztviselő egyéni hibája ez, hanem a rendszeré. A fogyatékos jogi szakoktatásból nem hozhatott magával megfelelő elméleti ismereteket s az egymást rohamosan felváltó és különböző gyarlóságokban leledző törvények zűrzavarában nem állhat biztos talajon. Ami az adóalanyok törvényben való járatlanságát illeti, ez a köztudatban él, de erre tanú lehetek magam is. Immár 46 évre terjedő tisztviselői és bírói pályám alatt csak egy évig nem fogltalltkoztam adóügyekkel. Volt tehát időm és alkalmam tapasztalni, hogy az adóügyi jogorvoslatok valóságos raktárai az adójogi tudatlanságnak. Ezekben a jogorvoslatokban az adóalany sokszor maga ellen érvel; olyan körülményekre hivatkozik, amelyek nem mellette, hanem ellene bizonyítanak. Csak nemrég tárgyaltunk a kir. közigazgatási bíróság tanácsülésében két panaszt. Egyikben egy kereskedő azon az alapon kérte a vele szemben megállapított jövedelem leszállítását, hogy családjániak eltartása kétszer akkora összegbe kerül, amely körülmény törvény szerint nem az adó leszállítására, hanem felemelésére képezne indokot. Másik esetben pedig egy szappangyáros a terhére kivetett hadinyereségadó ellen azt hozta fel, hogy az ő békeévi jövedelme sokkal kevesebb volt, mint amennyit az adóhatóság megállapított. Ennek az érdemes adói. sz. l