Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 4-5. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése. (Folytatás)

Dr. Jakab László: Áz általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás. hogy mennyi lehet az eltartásra fordított s ilykép adómentes jövedelem, miként azt egyes írók (Neumann) ajánlják s így az általa felállított szabály szigorúságát nagy mértékben enyhíti, mivel — különösen ma — minden átlagos nagyságú jövedelemre nézve kimutatható, hogy a tagnak eltartása azt felemésztette. E törvényi rendelkezés érdekes kivételt képez, így a törvény 14. §. 6. p.-jában kifejezett azon szabály alól, hogy az adózó -eltartására fordított összegek adókötelesek. A törvény persze az adómentesség megállapításában abból indul ki, hogy akinek jövedelme nem több, mint amibe eltartása kerül, annak jövedelme a törvényi létminimum körül mozog. A törvény megalkotásakor ez lehetett így s ennek következtében -az eltartás mértékét túl nem haladó s a háztartásfő rendelkezése alá jutott jövedelem adómentessé nyilvánítása nem volt egyéb, mint a létminimum törvényi adómentességének egy speciális esete. A változott viszonyok folytán ez ma már nem áll s az eltartásra fordított összeg a törvényi létminimum többszöröse lehet s mégis adómentes. Az eltartásra fordított összegnek adómentessé nyilvánítása kétségtelenül enyhít az elv igazságtalanságából eredő következményeken. De annál kevésbé szüntetheti azt meg, mert a pénzügyi szabályok szigorú magyarázata mellett, mely a gyakorlatban jelenleg helyet fog, számítani kell avval, hogy a pénzügyi hatóságok az eltartásra fordítható összeg felső határát, ha a tényleges viszonyok figyelembe vételével is, de mindenesetre alacsonyan fogják megállapítani. S ha ilyképen a jövedelemnek eltartásra nem fordított része kimutatható, a 3. §i. 3. bek. általános szabályánál fogva az egészet a háztartásfő adóköteles jövedelméhez számítják. Az eltartásra fordított adómentes jövedelem kreálásával a törvény az elvi igazságtalanságon felül még speciális igazságtalanságot is teremt, ha számba vesszük az adómentesség felső határát, melyet a jövedelemnek a tartás költségét meg nem haladó mérve képez. Ennek folytán ugyanis, ahol a tartás mértékét túl nem haladó jövedelem igazolható, ott tekintet nélkül a törvényi létminimum adómentességére, a tartási összeg szabadul a jövedelemadó alól, míg ahol ez a pontosan meg nem vont határ nem állapíttatik meg, vagy elmosódott, ott nemcsak, hogy az egész tartásra fordított összeg adóköteles, hanem ama magasabb adó alá esik, melynek nagyságát sohasem a tulajdonképeni vagyonszerző teljesítési képessége, hanem a háztartásfő ettől teljesen független s mégis irányadóul elfogadandó jövedelme képezi. Míg tehát az egyik oldalon indokolatlan, vagy legalább is nem mindig indokolt kedvezést, a másik oldalon olyan adóztatást találunk, mely az adóalany teljesítőképességével nem áll teljes összhangban, illetve attól független. Imiim iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiitiiiíiiiiiiiiiiiiii iiiminiiiiiiiiiiiiiiiiiiii i iiiiiiiiiiiiiiiMiiiitituiiii XAz általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése. Irta: dr. Jakab László, pénzügyi miniszteri osztálytanácsos. (Folytatás.) /\ Azt, hogy az adózók pontosan vezetik-e ezeket a könyveket, a pénzüe^igazgatóság, illetve Budapesten az adóügyi útmutató és ellenőrző hivatal kiküldött közegei útján ellenőriztetni fogja. Az utasítás szerint (99. §.) nem kötelesek könyveket vezetni; a segéd nélkül dolgozó iparosok, az állandó üzlethely és segéd nélkül működő kiskereskedők, mint pl. a piaci, utcai árúsok, továbbá a földhaszon4—5. sz. 129