Az adó, 1923 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1923 / 2-3. szám - Az általános kereseti adóról szóló végrehajtási utasítás ismertetése

Dr. Jakab László: Az általános kereseti adóról. a) a felszerelésnek, b) az árukészletnek mennyiségéről és értékéről. II. Nagykereskedő és általában a bejegyzett kereskedő, továbbá olyan kereskedő, aki viszontelárusítóknak is szállít árúkat, ugyanolyan könyveket és záróleltárt köteles vezetni illetve készíteni, mint amelyek fentebb a nagyiparosra vagy gyárosra nézve kötelezővé tétettek. A kicsinyben elárusító kereskedőkre nézve — az utasítástól eltérőieg — kimondotta a pénzügyminiszter, hogy a cégbejegyzés ténye nem súlyosbítja a könyvvezetési kötelességüket. E szerint a bejegyzett kiskereskedő ugyanolyan könyveket köteles vezetni, mint a be nem jegyzett kiskereskedő, nem pedig olyanokat, mint a nagykereskedő. A gyógyszerészek ugyanolyan könyveket kötelesek vezetni, mint a kiskereskedők. Mérnök, ügynök könyvvezetési kötelessége. Minden mérnök és ügynök köteles vezetni: 1. megbízások könyvét. Ebbe időrendben be kell vezetni a megbízó ügyfelek neveit és lakóhelyeit, továbbá a megbízás tárgyát, a kikötött munkadíj összegét, illetve a díjazás alánjául szolgáló százalékot, 2. pénztáikönyvet, amely időrendben tartalmazza az ügyfelek megnevezése mellett az üzleti bevételeket és kiadásokat, 3. az adósok könyvét. Ügyvéd, orvos és fogorvos könyvvezetési kötelessége. Az ügyvéd, az orvos és a fogorvos köteles vezetni pénztárkönyvet a bevételekről és a kiadásokról, amelyek tételenként és időrendben vezetendők be. A bevételekre vonatkozólag meg kell jelölni, hogy azok milyen címen folytak be, a kiadásokra nézve pedig a célt, amelyre a kifizetések történtek. Állatorvos könyvvezetési kötelessége. Az állatorvos köteles' vezetni: 1. pénztárkönyvet, amelybe időrendben be kell vezetni a bevételeket, ezeknek jogcímét és a beteg állat tulajdonosának nevét és lakcímét, továbbá a kiadásokat és ezeknek a tárgyát. 2. az adósok könyvét. A kir. közjegyzők könyvvezetési kötelessége. A kir. közjegyzők csak pénztárkönyvet kötelesek vezetni, amely a megbízó nevének megemlítésével időrendben tartalmazza a bevételeket, továbbá a kiadásokat. Ha valaki az őstermeléssel kapcsolatban ipari vagy pedig kereskedelmi vállalatot folytat, akkor erről a vállalatról ugyanolyan könyveket köteles vezetni, mintha ezt a vállalatot az őstermeléstől különállóan folytatná. Az említett célra bekötött könyvek szükségesek, amelyekben a lapokat folyószámok szerint rneg kell számozni, azután a könyveket hitelesíttetni kell. A hitelesítést a községi elöljáróság (városi adóhivatal), Budapesten a kerületi elöljáróság adószámviteli osztálya díjmentesen végzi. A könyveket általában magyar nyelven kell vezetni. A könyvekbe tintával kell az adatokat bevezetni. A megrendelési könyvbe és a strazzába azonban tintairónnal is bevezethetők az adatok. Kizárólag az adóztatás céljára vezetett könyvek illetékmentesek. Minden különálló üzletről vagy fióküzletről általában külön könyveket kell veztni. Ha ezek az üzletek központi vezetés alatt állanak, akkor ezekről közös könyvek is vezethetők. Az egyes fióküzletekben ilyen esetekben csak árúnyilvántartást és pénztárkönyvet kell vezetni. Az adózó ilyen esetben valamennyi érdekelt várost vagy községet köteles arról értesíteni, hogy a központi könyvvezetést hol végzi. A pénzügyi hatóságok kiküldött közegeik útján ellenőriztetni fogják az adózóknál a könyvvezetést. Az értelmi foglalkozású adózóknál, különösen az ügyvédeknél és orvosoknál rendszerint csak az év végén fognak ilyen ellenőrzést tartani. A végrehajtási utasítás szerint nem kötelesek könyveket vezetni: 1. a segéd nélkül dolgozó kisiparosok; 2. azok a kiskereskedők, akiknek állandó üzlethelyiségük nincs és segédet nem alkalmaznak; 3. a földhaszonbérlő abban az esetben, ha a bérgazdasággal kapcso2—3. sz. 73