Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A betétváltság kivetésénél felmerült gyakorlati kérdések

Dr. Borda János: A betétváltság kivetésénél felmerült gyakorlati kérdésekközgazdasági érdek. A múltban nem sok jelentősége volt Magyarországon a külföldi okiratnak, ellenben ma az ország széttöredezése folytán külfölddé vált területek ügyletkötései nagyjelentőségűek, s itt a helyes megoldás nem csupán a pénzügyi s közgazdasági, hanem általános politikai szempontok figyelembevételét is megköveteli. 8. A vámok, prémiumok s fogyasztási adók kérdése fejtegetéseim körén kívül esik, habár a háború előtti időben pl. a brüsszeli cukoregyezmény e tekintetben nagy úttörő gazdasági jelentőséggel bírt, s a vámok, prémiumok, fogyasztási adók adókiegyenlítő hatása, a termelés serkentő vagy csökkenő vonatkozása nagyjelentőségű, de e témák a pénzügyi jog kereteit messze túlszárnyaló jelentőségű matériává nőttek ki. 9. A különféle vezető motívumok ismertetését azzal zárom be, hogy rámutatok a tárgyunk szabályozásánál sokszoros és állandóan hangoztatott egyik alaptételre, a viszonosságra — s ellentétre, a retorzióra. Ez a viszonosság elvileg azt jelenti, hogy az egyik állam ugyanúgy fog eljárni, mint a mástik állam. De amily egyszerűnek látszik ez a gondolat, annyira körmönfont elváltozásait eszelte ki a pénzügyi kapzsiság. Az, hogy az A. állam a B. állam polgárával úg3*r jár el, mint ahogy a B. állam az A. állam polgárával, az elvnek elsődleges és természetes érvényesülése. A. állam nem adóztatja meg a B. állam polgárát, ha a B. állam sem rójja meg adóval az A-ét. A másik alakulása a viszonosságnak az, hogy A. állam nem adóztatja meg saját állampolgárának a B. állam területén levő vagyontárgyát vagy jövedelmét, hanem azt átengedi a B. államnak, mert a B. állam állampolgárának az A. állam államterületén levő vagyontárgyát s jövedelmét amúgy is az A. állam vonhatja adó alá. Az A. állam érdeke itt különös védelmet nem igényel, mert a B. állam állampolgárával szemben a B. állam segélyére nincs szüksége. A viszonosság nem a másik fél akaratán, hanem a tények benső erején épül föl. De itt belekapcsolódik, mint alább látni fogjuk, sok eszmemenetbe a retorzió gondolata, s az A. állam saját polgárán üt egyet, hogy így a B. állam ellen léphessen fök Azt mondja, én saját polgáromnak a B. államnál levő adóalapjait csak akkor nem bántom, ha ő sem bántja saját polgárainak nálam levő adóalapjait. Feledi azt, hogy így saját polgárainak okoz kárt, azokat sújtja a helyett, hogy akár a másik államnak, vagy a másik állam polgárának okozna kárt, s tulajdon polgárától kívánja, hogy ő gyakorolja azt a nyomást a másik államhatalomra, amely nyomást gyakorolni neki magának nem áll módjában. A viszonosság oly intézmény, mely nemcsak szerződésben jut kifejezésre, hanem az államhatalom egyoldalú kijelentéseiben is, melyek megfelelő elbánást biztosítanak a másik állam polgárai részére arra az esetre,, ha a másik állam viszont ugyanezt biztosítja. (Folytatjuk.) •••iifiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiB XÁ betétváltság kivetésénél felmerült gyakorlati kérdések. Irta: dr. Borda János, pénzügyi főtanácsos. A vagyonváltságról szóló I. törvény (1921 : XV. t.-c.) végrehajtása során sok kétséges eset merült fel és azoknak megoldása a végrehajtást foganatosító p. ü. közegek feladatává vált, végeredményben azonban a közigazgatási bíróság fogja majd eldönteni, hogy ezek a törvény hiányait helyes felfogással pótolták-e. Éppen azért helyénvalónak tartom, hogy a törvény végrehajtása során részemről tapasztalt hiányokra és eldöntendő kérdésekre rámutassak. 62 2. SZ.