Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Az 1922. évi egyenesadók kivetése

Az 1922. évi egyenesadók kivetése. X^Az 1922. évi egyenesadók kivetése. A pénzügyminiszter 154.000/1921. számú' terjedelmes rendelete az egyenesadók 1922. évre szóló kivetését indítja meg. A rendelet a föld-, a ház-, az I—IV. osztályú kereseti adók, a tökekamat- és járadékadó, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti és nyereségtöbblet adója, a bányaadó, a föld- és házadó után járó általános jövedelmi pótadó, a hadipótlék és a hadmentességi díj tekintetében rendelkezik, ellenben nem rendelkezik a jövedelemadó, vagyonadó, valamint a fegyveradó kivetéséről. A rendelet részletesen szabályozza a pénzügyigazgatóságok, a községi elöljáróságok és a városi adóhivataloknak az adókivetés körüli teendőit, úgy szintén az adózó feleknek bevallási kötelezettségét. Az adózókat közvetlenül érdeklődő főbb rendelkezések a következők: 1922. évi január havában a következő adókra vonatkozó adóbevallásokat kell beadni: a házadóra, a III. és IV. osztályú kereseti adóra, a tőkekamat- és járadékadóra, bányaadóra és a hadmentességi díjra. A rendelet értelmében minden házbirtokos köteles az 1921. évi IV. lakbérnegyedre kikötött házbérkövetelésének egész évre kikerekített összegét bevallani. E szerint be kell vallani a szoros értelemben vett házbért és mindazt a mellékszolgáltatást, amelyet a bérlő a házbirtokos helyett megállapodás szerint fizet, illetve teljesít. így pl. ha a bérlő a házbirtokos helyett fizeti a házbéradót, vagy a házban a maga költségén átalakítási végeztet és pedig olyan kikötéssel, hogy ennek fejében bizonyos ideig kevesebb házbért fog fizetni. Ebben az esetben az átalakítási költségeknek egy-egy évre eső aránylagos részét hozzá kell számítani a házbérhez. A házbérhez kell számítani azokat a mellékköltségeket is, amelyeket a bérlő a házbirtokosnak a vízvezeték használata, a folyosó, lépcsőház vagy , udvartér, kapualj kivilágítása, továbbá a szemét kihordása címén fizet. Ellenben nem kell a házbérhez számítani a házbirtokosnak megtérített közüzemi pótlékot és kincstári házhaszonrészesedést, továbbá a házmesternek és a viceházmesternék külön fizetett díjat (házmesterpénzt) és szemétpénzt. A bérlő által megtérített közüzemi pótléknak és kincstári házhaszonrészesedésnek összegét azonban be kell jegyezni a vallomási ív jegyzet rovatába. Ha az épülettel együtt földbirtok, házikert, üzletfelszerelés vagy más dolgok és jogok is bérbeadattak, akkor csak azt a bérösszeget kell bevallani, amelyet a bérszerződésben az épület használata fejében kikötöttek. A bútorzattal együtt bérbe adott helyiségek után kikötött teljes bérösszeget be kell vallani, még pedig a házbérbevallási ívnek erre a célra szolgáló hasábjában. Ennek a bérösszegnek csak a 70%-a után vetik ki a házbéradót, 30%-ot pedig az adó kivetése során butorhasználat címén levonnak. A házbirtokos vagy valamely rokona által bérfizetés nélkül használt helyiségek bérértéke fejében Budapesten és az általános házbéradó alá eső városokban körülbelül olyan bérösszeget kell bevallani, amilyen bérösszeget azért bérbeadás esetében fizetnének. A házbirtokos ezt a bérértéket természetesen becsléssel állapítja meg, azért nem lehet jövedéki büntető eljárást indítani a házbirtokos ellen, azért, mert ezt a bérértéket akármennyivel is alacsonyabbra becsülte, mint amennyit egy bérbe adott hasonló lakásért vagy helyiségért esetleg ugyanabban a házban tényleg fizetnek. Aki nem adja be a házbérvallomást, azt adópótlékkal sújtják. Az adópótlék a törvény szerint járó házbéradónak 1, 5 vagy 25%-át teszi ki. A házbérvallomásban minden egyes bérlővel igazoltatni kell a bérösszeget. Ez úgy történik, hogy a házbirtokos vagy a megbízottja beírja a vallomási ívbe az adatokat, a bérlő pedig azután a megfelelő rovatba beírja a nevét. Nem szabad a vallomási ívet a bérlővel a bérösszeg bejegyzése előtt aláíratni. Aki ezt teszi, azt annyiszor kell 5—200 koronáig 24 1. sz.