Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Az állami adóügyi jegyzői intézmény

Dr. 777/ Károly: Az állami adóügyi jegyzői intézmény. végző Il-od jegyző menjen el N. N. községbe az ottani jegyzőt helyettesíteni, mert az utóbbi, szüreti szabadságot kapott, vagy más valamiért nem működhetik. Vájjon mi fog történni? A pü. hatóság rendelete jobb időkig polcra kerül. Más. Megjelenik a pü. kiküldött az összeírások felülvizsgálása végett, vagy egyebet sürgetni; a jegyző kész a mentséggel: „Nem értem rá még elolvasni sem a rendeletet; alighogy a főbíró meghagyásának eleget tudtam tenni, mert ha nem teszem, fegyelmit kapok, felfüggeszt." Tehát megint csak főszempont a főbíró, a pénzügyigazgatóság csak akkor kerül sorra, ha idő marad. Se szeri, se száma ama példáknak, eseteknek, amelyek a pü. feladatoknak meg nem engedhető alárendelt kezelése mellett szólnak. És alárendelt helyzetben van a pü. igazgatás egy olyan közigazgatási ággal szemben, amely rég megérett a beígért műtétre: a reformra. Addig, amíg az adminisztráló és fegyelmi hatóság más és más és nem egy, mindig az előbbi fog háttérbe szorulni, mert a végrehajtó közeg mindig annak fog engedelmeskedni, akinek jobban rendelkezésére állanak a fegyelmi eszközök. Ez különben olyan igazság, amelynek további fejtegetése nyilt ajtók döngetésével volna egyenlő. B) A másik fékező tényező, amely a pü. feladatok megvalósításának útjában áll: a jegyzőnek önkormányzati szervek által történt választása. Megállapítom, hogy az a szerv, amely választás útján jut a megbízatásához és lesz funkcionárius, elvesztette mindenkorra a függetlenségét a választóival szemben. Ez a megkötöttség lehet egyszerű, de lehet kettős, szorosabb is. Egyszerű akkor, ha a jegyző a választás tényét nem tekinti oly szoros kapocsnak, amely őt bármire is kötelezné a választóival szemben. Ez a legritkább és emberileg is legkevésbbé valószínű eshetőség. Ilyenkor csak a választók fognak a választás címén igényeket támasztani a funkcionáriussal szemben. A másik, a súlyósabb és leggyakoribb eset azonban -az, amikor a választott funkcionárius a választóival szemben lekötelezettséget, hálát érez s kész a viszontszolgálatra s a választók a fentiekre igényt is tartanak. Ez pénzügyi szempontból a legáldatlanabb helyzet. Csak súlyosbítja még a függelmi viszonyt a választók és a választott közt az, ha a választott az illető önkormányzati testülettől — amint az szokott lenni — javadalmazásban is részesül. A javadalmazás és a választás ténye örökös szemrehányás tárgyát fogja képezni, ha a választott funkcionárius — mondjuk a mi esetünkben a jegyző — nem deferál, pedig sokszor a semmivel határos az, amit a funkcionárius az önkormányzattól kap. Nézzük csak, hogy mit kap egy 10 évi szolgálati idővel rendelkező Jegyző a községtől, s mi az. amiért a függetlensége fel van áldozva? Kapja a következőket: Törzsfizetés címén évi 2.400 K-t, lakbér címén évi 1.000 rendkívüli segély címén (havi_330 K) évi . ?. . 3.960 ,, Összesen . . . 7.360 K-t. Ezzel szemben ad az állam: Háborús segély címén évi 1.200 K-t, drágasági segély címén évi 9.600 „ rendkívüli segély (havi 370—700 K) 4.440 „ családi pótlék címén (3 családtag) évi . . . 4.800 és 5 családtag után természetbeni ellátást, fát, ruhát stb • • 20-000 „ Összesen . . . 40.040 K-t. 22 * 1. sz.