Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 1. szám - Néhány szó a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságáról

Az 1000 koronás búzaár. A rendelet megjelenése után, amelyből valami üde, friss szellem árad, megszűnik ez a tájékozatlanság. Hangsúlyozzuk, hogy a mezőgazdasági ingatlan vagyonváltságának a befizetése ezúttal még nem kötelező, ez csak kedvezmény az önként előre fizetők részére. A kedvezmény feltétele, hogy a váltságkötelezett a terhére eső váltság teljes összegét befizeti. Nem veszti el azonban a kedvezményt a befizetett összegre nézve a váltságköteles, ha az előre fizetett összeg legfeljebb 20%-kal kevesebb a később kivetett összegnél. Az 1921. évi december hó 6-áig teljesített részfizetésekre ez. a kedvezmény akkor is kiterjed, ha egyébként 1922. évi január hó 15-éig a teljes váltságot be nem fizette. A vagyonváltságot az állampénztárnál kell fizetni, az a váltságkötelezett azonban, akinek a váltsága nem több 20 q búzánál, váltságát a lakóhelye községi elöljáróságánál vagy városi adóhivatalánál is fizetheti. Az 1000 K-ás kedvezményes előrefizetésnek csakis a mezőgazdaság ingatlanok vagyonváltságára nézve van helye, a szőlő és erdőbirtok vagyonváltságára nézve ellenben nem, mert ezek váltságát a törvényhozó nem búzamennyiségben állapította meg. Ha a váltságköteles 20%-nál nagyobb hibát követ el a váltság kiszámításánál és befizetésénél, úgy a kedvezményre igényt nem tarthat s fizetése egyszeri részletfizetésnek számít, amelyet abban a búzaárban fognak elszámolni, amely búzaár a vagyonváltság kivetéséről szóló fizetési meghagyás kézbesítése idejében érvényes. A rendelet gyakorlati érzékkel a vagyonváltság kiszámításának megkönnyítésére ismerteti a törvény erre vonatkozó rendelkezéseit s csak az a sajnálatos, hoey nem emlékszik meg az ingatlant terhelő adósságok számbayehetéséről. Ü yelni keil a törvény arra a rendelkezésére, hogy az adózó bárhol fekvő ingatlanai együttes összege után kell a váltságot kiszámítani. Az előrefizetés alkalmából is a vagyonváltság fele saját jegyzésű hadikölcsönkötvényekkel is fizethető. Ha az állampénztár (községi elöljáróság, városi adóhivatal) bármi okból nem fogadná el a hadikölcsönökben való fizetést, akkor készpénzben köteles fizetni az adózó, azonban jogosult ilyenkor bejelenteni, a kötvények ismertetőjeleinek feltüntetésével, hogy mily összegű kötvényt kivánt szolgáltatni s akkor a pénzügyigazgatóság dönt a hadikötvényekben való fizethetés kérdésében. te Akinek a váltsága 20.000 K-nál kevesebb, a bankjegyek lebélyegzése alkalmával levont kénysszerkölcsönökről a nevére kiállított pénztári elismervényekkel is fizetheti a váltság fele összegét. A törvénynek az a rendelkezése, hogy aki egész vagyonváltságát a kivetésről szóló határozat kézbesítésétől számított 30 nap alatt befizeti, a megállapított vagyonváltság 5%-ának elengedésében részesül, arra az cserre is áll. ha az adózó az 1000 K-ás búzaár kedvezményével élve 1922. évi január hó 15-éig váltságát egészben s kizárólag készpénzben (tehát részben sem hadikölcsönnel) befizeti. Ha tehát valaki csak a váltság 90%-át fizette be, nincs igénye az 5%-os elengedésre. Akinek összes mezőgazdasági földbirtoka az 1000 holdat meghaladja, az vagyonváltságát természetben, földrészlet átengedése útján fogja leróni, a váltságot tehát készpénzben nem fizetheti. Örömmel emeljük ki végül, hogy a rendelet szövegezése teljesen elüt a szokásos pénzügyminiszteri rendeletek cikornyás, bürokratikus stílusától. A felesleges hivatkozásokat kerüli, egyszerű, keresetlen szavakkal s olyan világosan van szövegezve, hogy azt első olvasásra mindenki előtanulmányok nélkül is megértheti. Szerzője lelke s stílusa ment a büró dohos levegőjétől. Amennyiben ez nem véletlen, hanem új rendszert jelent a pénzügyi törvények és rendeletek szerkesztésénél, akkor ezt csak a legnagyobb megértéssel és szeretettel üdvözölheti, a pénzügyi jog minden barátja és művelője, valamint az érdekelt közönség. 14 1. sz.