Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 10. szám - A vagyonváltság kedvezményes lerovása

Dr. Czirjak Mihály: A vagyonváltság kedvezményes lerovása. A vagyonváltság kedvezményes lerovása. Irta: dr. Czirják Mihály pénzügyi főtanácsos. \z 1922 : XXVII. t.-c. életbeléptetésével a törvényhozás és a pénzügyi kormányzat egyrészt alkalmat és módot akart nyújtani arra, hogy a vagyonváltság fizetésére kötelezettek a vagyonváltság kivetése elótt fizetési kötelezettségüknek eleget tehessenek, másrészt pedig kedvezmények nyújtásával buzdítani akarta a váltságköteleseket arra. hogy fizetési kötelezettségeiket minél többen teljesítsék s ezáltal az állami üzemek beruházási költségeinek szükséges fedezete előálljon. Tudvalevő dolog, hogy a vagyonváltságról szóló II. törvénv — az 1921 : XLV. t.-c. — rendelkezései alapján eddig még csak az 1000 holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága vettetett ki. Ezt a vagyonváltságot a váltságkötelezettek földben való leadással rójják le s csak vagyonváltságuknak jelentéktelen részét — a gazdasági fásítások utáni részt — fizetik búzában. Erre, a már megtörtént intézkedésre, nem lehet vagyonváltságot kedvezményes módon leróni, minden egyéb a vagyonváltságról szóló II. törvény szerint járó vagyonváltságot az 1922 : XXVII. t.-c. rendelkezései szerint kedvezményes módon róhatja le a folyó év végéig a váltságkötelezett. Erdekeinek ezek a kedvezmények mindenkit — természetes személyt,, jogi személyt, részvénytársaságot, szövetkezetet. — aki az 1921 : XLV. t.-c. rendelkezései szerint akár, mint a váltságköteles vagyontárgy tulajdonosa, -társtulajdonossá, haszonbérlője, haszonélvezője a fordulónapon, akár mint a váltságköteles vagyonnak bármily módon való megszerzője,, tehát mint birtokutód, örökös, végül akár mint bizományos vagy beraktározó vállalat tulajdonosa, a vagyonváltság fizetésére kötelezhető. A törvénybiztosította kedvezmények tartalmuk szerint a vagyonváltság mértékére, a 3 holdat meg nem haladó szőlőbirtok vagyonváltsagánál, ha a tulaidonosnak a szőlőn kívül egyéb földbirtoka nincsen, a fizetés módjára is vonatkoznak. A kedvezmények mértéke az egyes váltságköteles vagyoncsoportba való tartozástól, a kivethető vagyonváltság nagyságától és végre attól függ, hogy a váltságk'ötelezett a fizetést az 1922. év november hó vécéig, avagy december hó végéig teljesíti-e. A mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága kivételével, ha az egyéb vagyoncsoportok után kivethető vagyonváltság a 100.000 koronát meghaladja, az 1923. évben már csak váltságpótlékkal együtt fizethető, ez a yótlek az 1923. év március hó 31-éig 25%-ot, azután pedig 50%-ot tesz ki. Megnyilatkozik a kedvezménynyujtás abban is, hogy a beltelek vagyonváltságának és a gazdasági felszerelések eleven leltári tárgyai vagyonváltságának kivetésénél a befizetéssel szemben, amelyeket alább fogunk látni, nincsen kiigazításnak helye. A törvény végrehajtása és a kedvezményes lerovás körüli eljárás szabályozása céljából kiadott 1922. évi J77.000. szánni pénzügyminiszteri körrendelet a Budapesti Közlöny 1922. évi november hó 15-iki 262. számában jelent meg.*) A kedvezmények alkalmazása szempontjából a váltság'.vöteles vagyontárgyakai a végrehajtási rendelet a következő csoportokba osztja: 1. az 1000 hódnál kisebb mezőgazdasági ingatlanok, 2. a községi és városi beépítetlen ingatlanok (üres beltelkek), *) Ezt a rendeletet a Budapesti Közlöny 1922. évi december hó l-i, 276. számában időközben megjelent 192.400. P. M. rendelet olykép módosít(a, hogy a vagyonváltság kedvezményes lizetésének november 30-iki határidejét december 31-ig meghosszabbít a ennélfogva yáltságfizetési kötelezettségének teljes mértékben eleget tesz az a fél, aki 100 000 koronánál kisebb összegű, készpénzben fizetendő, vagy bármsly összegű, búzaárban fizetendő vagyonváltságának 80°.u-át 1922. évi december hó 31-ig a kíve.és bevárása nélkül ónként befizeti. (Szerk.) 298 10- S3