Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)
1922 / 1. szám - Néhány szó a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságáról
l)r. Kiss István: Néhány szó a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságáról. XNéhány szó a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltságáról. Irta: dr. Kiss István, pénzügyi tanácsos. Mint minden a háborúban résztvett államnak, úgy a magyar államnak is legfontosabb feladata az állami pénzügyek rendezése^ s létérdeke államgazdasági egyensúlyának fenntartása. Az ehhez vezető utak, eszközök megtalálása pénzügyi politikánk legfőbb feladata. Ennek fontosságát, nagy horderejét átlátva, alkotta meg Nemzetgyűlésünk a vagyonváltságról szóló I. törvényt (1921 : XV. t.-c), amely a betétek, folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságát öleli fel, majd meghozta a vagyonváltságról szóló II. törvényt (1921 : XLV. t.-c.), amely az ingatlanok, felszerelési-tájgyak, az árúraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyonváltságát tárgyalja. A vagyonváltságról szóló I. törvény elsőfokú végrehajtása ma már az egész országban befejezés felé közeledik, sőt egyes vitás , kérdések eldöntésével a közigazgatási bíróság, valamint az Országos Pénzügyi Tanács is, mint végső fokon dönteni illetékes fórum, már foglalkozott. Ellenben nem így áll az eset a vagyonváltságról >zóló II. törvénnyel, amelynek végrehajtási utasítása sem jelent még meg. Pedig a váltságtörvények közül ennek a törvénynek a legnagyobb a jelentősége úgy a pénzügyi eredményesség, mint a társadalmi politika szempontjából a mai Magyarország túlnyomóan agrárius jellege folytán. Annak ellenére, hogy az 1921 : XLV. t.-c. végrehajtására vonatkozó utasítás még meg nem jelent, már ezen törvény 4. §. 13. bekezdése alapján, — amely akként rendelkezik, hogy a mezőgazdasági ingatlan vagyonváltsága fejében megállapított búzaárat métermázsánként 1.000 K-nál nagyobb összegben nem lehet megállapítani olyan váltságkötelezettel szemben, aki fizetési kötelezettségének a 'törvény életbelépésének (1921. év szeptember 7.) napjától számított három hónapon belül eleget tesz — eddig is az államkincstár javára igen tekintélyes összeg folyt be. Hogy az államháztartás rövid időn belül ezen a címen nagyobb vagyonváltságösszegeknek jutott a birtokába, az a vártságkötelezettek hazafias érzésén kívül a spekulációnak is tulajdonítható. A mezőgazdasági ingatlantulajdonosok közül igen sokat ejtett gondolkozóba az idézett 4. §. 13. bekezdésének alkalmazhatása. Sokáig nem tudta a gazdaközönség, hogy mitévő legyen, vagyonváltságát ezen törvényhely szerint-e, avagy a törvény 53. §-a értelmében 3 egyenlő évi részletben, avagy a törvény 56. §-a értelmében l. sz. 9