Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

Joggyakorlat. értékre emelkedett, e 900 korona névértékű részvények kaptak 75 korona osztalékot, amelyből ilykép egy 300 korona névértékű részvényre csak 25 korona esik. Azt kéri tehát, hogy az 1913—16. évek osztaléka címén is 25 korona vétessék számításba. A bíróság ezt az igényt részben alaposnak találta. Az előbb kifejtett abból az álláspontból ugyanis, hogy a váltságköteles vagyon kiszámításánál az egyes részvényekre eső átlagos osztalékoknak az 1921. évi március hó 1-én mutatkozó részvények számával történt szorzatát kell a tőkésítés alapjául venni, önként következik,, hogy azokban az esetekben, amidőn a részvények névértéke a számításba jövő évek alatt változott, az átlagos osztalék kiszámításánál nem az egyes részvényekre valóságban kifizetett, hanem azt az osztalékot kell számításba venni, amely az 1921. évi március hó 1-én szereplő névértéknek megfelel, tehát az átlagos osztalék kiszámításánál nem lehet különböző névértéket venni alapul, hanem az összes osztaléktényezőket az 1921. évi március hó 1-én meglevő névértékre kell átszámítani. Ellenkező eljárás a részvényeknek időközben történt összevonása, vagy felaprózása esetén vagy az államkincstárnak, vagy a részvénytársaságnak súlyos sérelmét okozná. Ez alapon az 1913—1916. években kifizetett osztalékot is 300 koronás névértéknek megfelelően kell átszámítani, tehát a 600 korona névérték után fizetett 75 korona osztalék helyett 37 korona 50 fillért venni alapul. Lesz tehát: az 1913. évi osztalék 37 K 50 fillér. „ 1914. „ „ 37 „ 50 „ „ 1915. „ ., 37 „ 50 „ „ 1916. „ „ 37 „ 50 „ „ 1917. „ „ 25 „ — „ „ 1918. „ „ 25 „ — , „ „ 1919. „ „ 25 „ — „ összesen: 225 K — fillér, ebből leütve a legjobb és legrosszabb üzletév eredménye címén 37 korona 50 fillért és 25' koronát, összesen 62 korona 50 fillért, marad az öt év üzleteredménye 162 korona 50 fillér, melynek 1 évi átlaga 32 korona 50 fillér. Ez a 32 korona 50 fillér átlagos osztalék szorozva 3400 koronával, kitesz 110.500 koronát, amely 4%-kal tőkésítve, 2,762.500 korona váltságköteles vagyont ad, ennek 15%-a pedig 414.375 korona. Az ezen túlmenő igény már csak azért is alaptalan, mert panaszos társaságnak 900 koronás névértékű részvénvei nem voltak. (Közig, bíróság 5289/1922. sz.) Illetékek. Okirati Illeték. ül. díjj. 85. tétel 1. p. 115. Az államkincstártól felvett kölcsönről szóló okirat akkor is illetékköteles, ha azt állami rendelkezés alapján alakult intézmény állítja ki. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a kir. pénzügyigazgatóság panaszolt végzésében foglalt indokokon felül még azért sem, mert eltekintve attól, hogy a panasziratban hivatkozott illetéki díjjegyzék 64. tételében a panaszos által állított az a rendelkezés, hogy az állami kötelezvények s azokkal egyenlőknek tartottak illetékmentesek, nem foglaltatik, az a hivatkozás sem helytálló, miszerint a panaszos által az államkincstártól felvett kétrendbeli 3 millió korona kölcsönről kiállított kötelezvényeit az illetéki díjjegyzék 85. tét. 1. pontja alapján illetné meg az illetékmentesség, mert ezen tétel és pont értelmében a személyes illetékmentesség a hatóságok, közhivatalok és az államkincstárból javadalmazott közalapok, úgyszintén ezek képviselői részére van kimondva az esetben, ha az illetékfizetés kötelezettsége az államkincstárt vagy a javadalmazott alapot illetné meg. Ámde ezek közé a panaszos nyilvánvalóan nem sorolható még azon a jogcímen sem, hogy időközileg mint a panaszirat állítja, az állami rendelkezés alapján megalakult „Budapesti Egyesített Városi Vasutak" című intézmény állami vezetés alatt áll, mert ez esetben sem terhelné az illetékfizetés kötelezettsége az államkincstárt, hanem kizárólag az intézményt, a panaszost. (Közig, bíróság 4300/1922. szám.) 8—9. sz. 283