Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

joggyakorlat. !• I JOGGYAKORLAT r ••• i Egyenes adók. Társulati kereseti adó. 1909 : VIII. t.-c. 18. §. 4—5. p. 112. Gyári célokra használt épületrész fenntartási költségei és értéktörlesztése levonandó tétel akkor is, ha a gyárépület után — az állandó adómentesség kérelmezésének elmulasztása következtében — a házadó ki van vetve. Indokok: A panaszos nyomdai vállalat évi nyereség-veszteségszámlájára házkarbantartási költség címén kiadásba helyezett 297 korona 50 fillért és ingatlan értékcsökkenése címén leírt 7.514 korona 10 fillért az üzleti eredményhez hozzáadták és az adóalapba bevonták azzal a megokolással, hogy az az épület, amelynek karbantartási költségeiről itt szó van és amelynek értékcsökkenése fejében a panaszos cég leírást eszközölt, házadó alá esik és annak csak kisebbik része ideiglenesen adómentes. Az e helyről elrendelt bizonyító eljárás során megtartott helyszíni szemle útján megállapítást nyert az* hogy a kérdéses épületnek 80%-a a panaszos nyomdai részvénytársaság üzemi céljaira szolgál. Az 1909 : VI. törvénycikk 27. §-ának 9. pontja szerint állandóan mentesek a házadó alól a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló helyiségek. Az előbb említett szemlejegyzőkönyv megállapítása szerint az egész épületnek 80%-a esik ez alá a meghatározás alá. Az 1909 : VIII. törvénycikk 17. §-ának 7. pontja értelmében az épületnek ama része után, amelyet az előbb idézett házadótörvény állandóan adómentesnek tekint, a panaszos ipari részvénytársaság jogosult értékcsökkenés címén leírást eszközölni, mert az 1909: VIII. törvénycikk 18. §-ának 4. pontja csak a házadó alá eső épületekre nézve tartalmaz tiltó redelkezést. Ugyanez áll a felmerült karbantartási költségekre is. Az a körülmény, hogy az üzemi célokra szolgáló helyiségeket az egri m. kir. pénzügyigazgatóság 19.563/912. számú végzése csak ideiglenes házadómentességben részesítette és hogy ehhez képest ezek után — bár eszményi — házbéradó Íratott elő, a jogkérdés elbírálása szempontjából közömbös. Az 1909 : VI. törvénycikk 27. §-a 9. pontjában megadott mentesség ugyanis nem kedvezmény, hanem tisztán adókivetési célszerűség és árinak a folyománya, hogy a gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló, az ipari termeléssel elválaszthatatlanul szoros kapcsolatban álló helyiségek hozadéka önállóan meg nem állapítható. A törvényhozás tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ilyen helyiségeknek, mint termelő eszközöknek hozadéka a társulati adó terhét viselje és a társulat egyéb bevételeivel azonos elbírálás alá kerüljön. A társulatra ebből háruló törvényszerű előnyöket pedig nem befolyásolhatja az, hogy az adózó a házadóügyi eljárásban jogorvoslattal az eszményi házadó kivetése ellen nem élt. (Közig, bíróság 958/921. sz.) Társulati kereseti adó. 1909 : VIII. t.-c. 17. §. 7. p. 113. Azok a borkereskedelmi vállalatok, amelyek a szőlőtermést megvársárolják és borrá feldolgozzák, e működésük keretében használt berendezési tárgyakra adómentesen alkothatnak értékcsökkenési tartalékalapot. Indokok: Az 1909 : VIII. t.-cikk 17. §-ának 7. pontja szerint levonandók a mérlegszerű nyereségből, illetve men-* tesek a társulati kereseti adó alól azok az összegek, melyeket mezőgazdasági, ipari, gyári, közlekedési és bányavállalatok házadó alá nem tartozó épületek, gépek, gyári eszközök és egyéb üzleti felszerelések elhasználása által okozott értékcsökkenések leiében, illetőleg ezek pótlására a mérlegben alakított tartalékalapba helyeznek. A panaszos részvénytársaság az adóalapul szolgáló üzletév eredményéből a gépek és felszerelések értékcsökkenése címén 55.000 koronát, a gazdasági épületek értékcsökkenése címén pedig 50.000 koronát helyezett tartalékba és vitatja 280 8—9. sz.