Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

Megszűnik a hadinyereségadó. pótlék a nyereségtöbbletadó helyébe lép és így egyik a másikat kizárja és lehetetlen továbbá az is, hogy egy és ugyanaz a mérleg háromféle adónak, az 1923. évi új társulati adónak, az 1923. évi társulati adópótléknak és végül az 1922. évi hadinyereségadónak képezze alapját. A pesszimisták ellenben úgy gondolkoznak, hogy ettől az adótól még halála után is reszketni kell és hogy a kivégző törvény rendelkezései5 e tekintetben homályosak. Mint a háború egész folyamán, úgy most is a pesszimistáknak van igazuk. A hadinyereségadó alapja nem az előző évi, hanem a folyó évi jövedelemtöbblet. Az 1922. évi üzleti eredmény tehát, amely az 1923. évi társulati adónak és az 1923. évi adópótléknak szolgál alapul, alapja egyúttal az 1922. évi jövedelemadónak is. A társulati adó törvényjavaslata 53. §-ának tárgyalása során ennél a szakasznál Strausz István azt a pótlást javasolta, hogy „az 1923. évre az 1922. évi jövedelem alapján hadinyereségadó nem vethető ki". Erre a javaslatra Kállay Tibor pénzügyminiszter reflektált és szórói-szóra a következőket mondotta: „Tisztelettel megjegyzem, hogy a kérdés szabályozva van a fennálló törvényekben, amennyiben az 1922. évre vetjük ki még azt a bizonyos hadinyereségadót és 1923-ra majd a pótlékot. Azt hiszem, ezzel a kérdés megfelelően van szabályozva és ennek folytán változtatásra nincs szükség." A nemzetgyűlés ezek után a javasolt pótlást elvetette, amiből az következik, hogy „1922. évre vetjük ki még azt a bizonyos hadinyereségadót és 1923-ra majd a pótlékot". A hadihyereségadó tehát még egyszer visszanéz a letarolt mezőkre, mint a lenyugvó nap az elhagyott csatatérre. De kimúlása pillanatában még elköveti azt az erkölcstelenséget, hogy egyes részvénytársaságokból kihúzza az utolsó csepp vért is, míg másoknak meghagyja a vér lU részét. Azok a részvénytársaságok ugyanis, amelyek üzleti mérlegüket évközben, de augusztus hó elseje előtt zárják, az 1916 : XXIX. t.-c. alapján foganatosított első kivetés alkalmával csak két üzlettvük és két mérlegük alapján, vagyis az 1914/15. és 1915/16. üzletévek mérlege alapján fizettek hadinyereségadót, \ szemben azokkal, amelyek mérlegüket augusztus hó elseje után vagy a naptári évvel zárják, mert ezek az első'kivetés alkalmával három üzletévük és három mérlegük, vagyis az 1914., 1915. és 1916., illetőleg az 1913/14., 1914/15. és 1915/16. üzletévük alapján voltak hadinyereségadóval megróva. Az 1918 : IX. és az 1920 : XXIII. t.-c. alapján azután a vállalatok mrndkét kategóriája újabb 3—3 évre került adó alá. Amíg tehát az első csoportba eső vállalatok csak nyolc évre, addig a második csoportba esők már kilenc évre voltak megterhelve ezzel az adóval. 274 8—9 XI,