Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 8. szám - Városi és községi adóztatás

Városi és községi adóztatás. Állami adóalapon százalék szerint vetik ki a községi pótadót és az útadót. Önálló kivetési alapon nyugszanak a szabályrendeletek alapján szedett közszolgáltatások. Befolyt pedig az állami adóalapon 45 százalékkal kivetett községi adókban az 1920. évben 157,562.434 K. önálló kivetési alapon nyugvó közszolgáltatásokban 97,843.603 „ Összesen . . . 255,406.037 K. E bevétel az 1920. évi 458,730.410 K háztartási rendes bevételnek 55%-át tette ki, a 391,713.537 K rendes kiadásnak pedig 65%-át fedezte. A 255,406.037 K helyhatósági adóbevételhez hozzászámítva a budapesti érdekeltségtől beszedett 7,044.296 K kereskedelmi és iparkamarai illetéket Budapesten 930.247 lélekszámú népesség mellett az egy főre eső községi köztehe; az 1920. évben 282 K. E megterheléssel nem nyertek fedezetet a rendkívüli' szükségletek, különösen a főváros alkalmazottainak rendkívüli segélyezése és természetbeni ellátása. Már pedig Budapestnek az 1920. évben 5494 alkalmazottja volt s ezek fizetéskiegészítéséhez az állam 104,520.000 K segéllyel járult. Az 1921. évben Budapest székesfővárosnak háztartási szükséglete, dacára annak, hogy tetemes külföldi tartozásainak törlesztésére semmit sem fordított, a drágaság fokozódása és az általános pénz és gazdasági helyzet rosszabbodása következtében még fokozódott. Ez a pótadónak 60%-ra való emelkedését vonta maga után annak dacára, hogy az állam a székesfővárost az 1921. évben már jóval nagyobb összeggel és pedig: háborúd segély címén 9,600.000 K-val,. és az alkalmazottak természetbeni ellátása címén . . 191,954.239 „ drágasági segélv címén 42,000.000 családi pótlék címén 7,000.000 .. rendkívüli drágfsági segély címén 40,160.000 Összesen tehát . . . 290,714.239 K-val segélyezte. , Törvényhatósági joggal felruházott vásosok helyi közterhe: A törvényhatósági joggal felruházott városok 15 helyhatósági adót, illetve illetéket és adó jellegével nem biró pénzbeli szolgáltatást szednek. E helyhatósági közszolgáltatások közül 8 törvényen, 7 pedig a városok önkormányzati hatáskörében alkotott és kormányhatóságilag jóváhagyott szabáb rendeleteken alapul. Törvényen alapulnak: a községi pótadó 1886 : XXI. t.-c. a kisdedóvódai adó 1891 : XV. t.-c, a községi iskolai adó 1868 : XXXVIII. t.-c, az ipariskolai pótadó 1884 : XVII. t.-c, az útadó az 1890 :1. t.-c. és 1920 : XXVII. t.-c, az ebadó 1888 : XXVII t.-c, a mezörendőri adó 1894 : XII. t.-c. Kormányhatóságilag jóváhagyott szabályrendeleteken alapulnak: a házbérfillér, a közlekedési és járdaadó, a telekértékadó, a vigalmiadó, az ingatlan átírási illeték, az ásvány- és szikvízadó, a tűzoltói díjak, egyéb; városi díjak és adók, állami adóalapon százalék szerint vetik ki a községi, pótadót, a kisdedóvódai, az iskolai és az ipariskolai pótadót, az útadót és a mezőrendőri adót. Önálló kivetési alapon nyugszanak a szabályrendeletek alapján szedett közszolgáltatások. Befolyt pedig állami adók után 50—350 között mozgó százalék szerint kivetett községi adókban az 1920. évben . 51,431.965 K. önálló kivetési alánon nyugvó közszolgáltatásokban ugyanez évben . 20,518.298 „ •Összesen . . . 71,950.263 K. E bevétel az 1920. évi 22,690.458 K háztartási rendes bevételnek 33%-át tette ki és a 225,742.757 K rendes kiadásnak 32%-át fedezte. A 71,950.263 K helyi adóbevételhez hozzászámítva az érdekeltségektől be270 \ 8—9. sz.