Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - Adókedvezmények a lakásépítés előmozdítására

Adókedvezmények a lakásépítés előmozdítására. amilyenek egy polgári lakásban szükségesek, beépített rostok és nyársak,, bádogmosogatónál drágább mosogatók, szobánként egy mennyezetvilágításnál és kétdugaszos érintkezésnél nagyobb számú villanyvezeték, egynél több világítási mód, a sima vászonredönynél drágább redőnyök, közönséges konzumkályháknál drágább kályhák, mindenféle kándallók és effekt fűtések, á rendes konzum asztalosmunkáknál drágább ajtók és ablakok, ezeknek faragása vagy faragott díszprémmel való felszerelése, ajtó-feltétel alkalmazása, intern telefon a lakásban stb. A rendes átlagár alatt véleményünk szerint a rendes szükséglet céljára szolgáló hasonló, de egyszerűbb kivitelű-létesítménynek vagy felszerelésnek átlagos árát kell érteni. Ha tehát olyan létesítményről vagy felszerelésről lenne szó, amely egyáltalában nem szükséges és az kizárólag fényűzési célt szolgál, akkor annak árát egészen figyelmen kívül kell "hagyni. Azt, hogy az adómentességnek a befektetett átalakítási költség tekintetében megszabott ez az előfeltétele meg van-e vagy sem, Budapesten a fővárosi közmunkák tanácsa, más helyeken pedig az államépítészeti hivatal javaslatára az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosság állapítja meg. Ez a rendkívüli adómentesség akkcrr is megilleti az átalakított épületet vagy épületrészt, ha abban az átalakítás előtt lakások voltak ugyan, de azokat hivatalos megállapítás szerint lakhatatlanokká nyilvánították, az átalakítással pedig újból lakhatókká tették azokat. Ellenben nem adható meg az adómentesség olyan helyiségekre, amelyek közvetlenül az átalakítás előtt is lakásul szolgáltak, valamint akkor sem, ha szállodát alakítanak át lakásokká. A fentemlített 15 évi rendkívüli adómentesség engedélyezésének elengedhetetlen előfeltétele az, hogy az átalakított épületet vagy épületrészt tényleg állandóan lakásul használják. Mihelyt ez az előfeltétel megszűnik, egyidejűleg megszűnik az adómentesség jogossága is. Ilyen esetben tehát megszüntetik az engedélyezett adómentességet és kivetik, illetőleg előírják a házadót. IV. Ha valamely épületre emeletet építenek és az emelet ráépítése következtében az épület régi tetejét teljesen újból kell elkészíteni, akkor az épület régebbi legfelső szintjén levő helyiségek 15 évi adómentességben részesülnek. így pl. ha egy emeletes épületre egy új második emeletet építenek, és ennek következtében a régi háztető helyett teljesen új háztetőt kell készíteni, akkor a második emeletet húsz évi, az első emeletet pedig tizenöt évi adómentesség illeti meg. Az adómentesség szempontjából közömbös az, hogy akár az új emeletet, akár pedig az épületnek régi legfelső szintjét minő célra használják. A fentebb említett 30, 20, illetve 15 évi rendkívüli adómentesség a házadóra és a községi (városi) pótadóra terjed ki. A rendkívüli adómentességet az építés befejezését követő 45 nap alatt, de mindenesetre az épület használatbavétele előtt kell kérni és pedig az épület helyére nézve illetékes pénzügyigazgatóságtól, Budapesten pedig a kerületi adófelügyelőhelyettestől. Az átalakított épületeket (épületrészeket) megillető 15 évi rendkívüli adómentesség engedélyezésére vonatkozó kérvényeket Budapesten a székesfővárosi közmunkák tanácsához, vidéken pedig az államépítészeti hivatalhoz kell beadni. Az átalakításra nézve az építési terv és költségvetés bemutatása mellett már előzetesen kérni kell a most említett hatóság véleményét, az átalakítási munkálatok befejezését pedig 30 nap alatt ugyanoda be kell jelenteni. Ebbe az utóbbi bejelentésbe kell belefoglalni a 15 évi adómentesség engedélyezésére irányuló kérelmet is. A közmunkák tanácsa, illetve az államépítészeti hivatal helyszíni szemle útján megállapítja, hogy az átalakítást a bemutatott terv szerint végezték-e el és az iratokat megfelelő értesítés kíséretében az illetékes kerületi adófelügyelő-helyetteshez, illetve pénzügyigazgatósághoz továbbítja. Aki a rendkívüli adómentesség engedélyezése iránt beadott kérvényében tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely őt meg nem illető adómentesség megadását vonja maga után, az jövedéki kihágást követ el. Ha azonban a valótlan nyilatkozatát a fel252 7. sz.