Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - Gyakorlati megjegyzések. a jövedelem és vagyonadó törvényekhez és az 52.000/921. sz. Utasításhoz

Határidőemlékeztetö. tartják szem előtt, hanem a bevallás idejében meglevőt s ez sok zavarra ad okot. Volt oly esetem, hogy a fél felhivatván a tőketartozások igazolására* azt jelentette, hogy adóssága nem volt és azt bevallásában tévesen jegyezte be. A kivetett hadinyereségadó összege az előző évi kivetési iratokból konstatálható, tehát ha a fél tévesen kevesebbet tüntetne fel a bevallásban* a tényleg kivetett adó levonásának akadálya nem lehet. * * * Meg kell még röviden említenem, hogy közös birtok esetén az összeírási jegyzék mellett igen célszerű volna a külön Megosztási jegyzék alkalmazása, mint a 127.000/1916. sz. Utasítás hatálya alatt meg is volt. A kiszámítási tervezet nyomatványban az adótételeknél az összesei* rovat felesleges, mert egy adókötelesnek csak egyféle adótétele lehet, vagy egyszeres, vagy 10%-kal, vagy 15%-kal magasabb, de egyszerre nem többféle. A lajstrom nyomtatványban nincs rovat a mezőgazdasági ingatlanok üzemi tőkéjének feltüntetésére, a folyó tételszámok rovata oly keskeny, hogy csak egy jegyű szám írható be, a lakcím beírására szolgáló rovat nincs praktikusan elhelyezve, ezért azt mindjárt a név alatt folytatólag tüntetjük fel. azonkívül nincs hely az átvitel és áthozatal részére. A kiszámítási tervezet előbb a vagyonadót, aztán a jövedelmadót tünteti fel a címlapon is, ennek dacára a lajstrom megfordított sorrendben van berendezve; valóságos akadályverseny a sokszor a betűvetésben is alig járatos lajstromozó díjnok részére. Nagyon helyes, hogy a felek a lajstrom közszemlére kitételekor necsak az adóalap főösszegét lássák, mint eddig, hanem a különböző jövedelemforrásokat és vagyonnemeket is egyenként. Az Utasítás célszerűen közli a vagyonadóskálát és pedig úgy az egyszeres, mint a kétszeres adótételt, de a fejfelírás megtévesztésre alkalmas, mert azt mondja az egyszeres adótétel alkalmazására, hogy „jövedelemadó-bevallás esetén", holott lényegesen más a feltétel ahhoz, hogy az egyszeres adótétel vettessék ki; t. i. egyszeres vagyonadótétel alkalmazandó, ha az adóköteles csak vagyonadóköteles, vagy ha jövedelemadóköteles is és jövedelmére nézve számszerű bevallást adott, tehát a rovat felírása így helyes: „számszerű jövedelemadó-bevallás esetén". Érdekes, hogy ez a skála úgy a Pénzügyi Közlönyben, mint a külön kiadásban (H. Ö.) tévesen közli az 1,280.000 koronán felüli kétszeres vagyonadótételt, t. i. 12.000 K-t 12.400 K helyett. . Egyéb gyakorlati irányú észrevételekről, továbbá arról, hogy miképen képzelem el az 1922. évi küszöbön álló jövedelem-vagyonadó kivetésének egyszerűsített módját, helyszűke miatt más alkalommal legyen szabad szólani. mi iiiiimiiiimiiiiiimiuimiiiiiiiiiiiii iiiiiiniiiiiiiiimtiiiiiiiiiüuiiii iiimiiimiiin i mit Határidő emlékeztető. A szezonlakások adóztatása. Az engedélyezett gyógyfürdőkben, a nyaralótelepeken és a nyaralóvagy fürdővendégek által tömegesebben látogatott községekben a szezonlakások házadókivetése tárgyában kiadott 1922. évi 85.301. számú pénzügyminiszteri rendelet szerint az 1922. évben — az eddigi gyakorlattól eltérőleg három vagy esetleg négy ízben kell házbérvallomást beadni, még pedig június, július, augusztus hónapoknak 10—20-ik napjainak egyikén és. ha a szezon még tart, szeptember 5—10-ik napjainak egyikén. 7. sz. 247