Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 7. szám - A társulati adó

Dr. Lénárt Vilmos: A társulati adó. 18. az anyagkészletnek és az árúleitárnak beszerzési vagy előállítási áron alul történt értékelése folytán előállott azon különbözetet, amely a megelőző üzleti év mérlegében kitüntetett anyagkészlet és árúleltár mennyiségének erejéig oly módon keletkezett, hogy a vállalat ezeket a tárgyakat az előző mérlegben kitüntetett értéken alul még az igazolt forgalmi értéknél is alacsonyabban értékelte; az ezt meghaladó mennyiségnél pedig oly módon állott elő, hogy a vállalat ezeket a tárgyakat a beszerzési vagy előállítási áron alul az igazolt forgalmi értéknél több mint 20%-kal alacsonyabban értékelte. (Az árú- és anyagkészletnek az előző évi mérlegben szereplő mennyisége tehát, vagy az előző évi mérlegben felvett értékkel, vagy az ennél kisebb forgalmi értékkel, az ezt meghaladó mennyiség pedig a beszerzési, vagy előállítási, illetve az ennél kisebb forgalmi értéknél 20%-kal alacsonyabban értékelhető. Az ezt túlhaladó aláéitékelés adandó hozzá a mérlegszerű nyereséghez. Ez a rendelkezés lényegileg a hadinyereségadó-törvényben statuált leltárkiegészítési tartaléknak tekinthető.) 19. általában mindazt a jövedelmet, amely a vállalat üzleti könyveiben számszerűleg kifejezésre jut, anélkül, hogy azt a vállalat jövedelme gyanánt nyilvánosan elszámolta volna. (A 16—19. pontok intézkedései a régi társulati adótörvényben megengedett latens tartalékokat vonja adó alá, illetve ezen eddig adómentes tartalékok körét és mérvét szűkíti meg. A közgazdasági és pénzügyi viszonyok jövendő alakulása fogja eldönteni, hogy vájjon helyes-e a latens tartalékok képzésének ekként való megnehezítése.) (14. §.) Nem szabad az adóalaphoz hozzászámítani azokat az összegeket, amelyeket: 1. a vállalat nyugdíjalapba helyezett, vagy alkalmazottainak külön kezelt nyugdíj- vagy segélyalapjához való hozzájárulás fejében adott vagy munkásjóléti intézményeknek juttatott vagy tartalékolt; 2. biztosítási vállalat díjtartalékba helyezett, még ki nem egyenlített károk erejéig tartalékolt és a szerzési költségekből megfelelő idő alatt leírt vagy életbiztosítási ügyletekből a felek részére nyereségrészesedés fejében kifizetett; 3. az épületek, gépek, gyári eszközök, üzleti felszerelések és berendezések elhasználása által előállott értékcsökkenés leírására fordított vagy tartalékolt, továbbá gépek, gyári eszközök, üzleti felszertlések és berendezések felújítására külön tartalékolt; a leírt vagy tartalékolt összegek nagyságának megfelelő voltát a pénzügyigazgatóság felülvizsgálja és azt kiigazíthatja. A vállalat ezen eljárásnál jogosítva van saját költségén ellenőrző szakértőt alkalmazni ; 4. ingyenes háramlás esetén a háramlás alá eső vagyon értékéből leírt vagy tartalékolt; 232 7, SZ.