Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A nagybirtok vagyonváltsága

Joggyakorlat. minthogy a váltságkulcs is helyesen alkalmaztatott, a panaszt el kellett utasítani. (Közig, bíróság 4674/1921. P. sz.) Részvényváltság. 1921 :XV. t.-c. 16. §. 93. Az 1921. március 1-je után cégjegyzett vállalatok nem esnek részvény- (üzletrész-) váltság alá. Indokok: Az 1921 : XV. t.-c. 16. §-a szerint vagyonváltság alá azok a belföldi részvénytársaságok esnek, amelyeknek cége 1921. március l-ig a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyeztetett. A hivatkozott törvény 23. §-ának utolsó bekezdése szerint ezen rendelkezés a szövetkezetekre is alkalmazandó. Minthogy a szövetkezet az 1875 : XXXVII. t.-c. 228. §-a szerint a kereskedelmi cégjegyzékbe történt bevezetés és kihirdetés előtt létezőnek nem tekinthető, a panaszirat kapcsán bemutatott Cg. 1.302/2—1921. sz. végzés szerint panaszos szövetkezet cégét pedig a pestvidéki kir. törvényszék 1921. május 19-én, tehát már a fentemlített időpont- után jegyezte be s így a szövetkezet vagyonváltság alá nem esik, a felterjesztő m. kir. pénzügyigazgatóság javaslatának is megfelelőleg a vagyonváltság törlését el kellett rendelni. (Közig, bíróság 1.127/1922. P. sz.) Részvényváltság. 1921: XV. t -r. 17. §. 94. A vagyonváltság akkor is jár, ha a részvénytöke még teljesen be nem fizettetett. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni,, mert a panaszos maga ís elismeri, hogy részvényeinek névértéke 200 korona; az a körülmény pedig, hogy ennek a névértéknek csak a felerésze fizettetett be, az 1921 : XV. t.-c. 17. §. harmadik bekezdése b) pontjának alkalmazása szempontjából közömbös (Közig, bíróság 595/1922. P. sz.) Részvényváltság. 1921: XV. t.-c. 17. §. 95 A részvényvagyonváltságnak osztalék útján való megállapításánál nem a folyósítás módja, hanem egyedül a megállapított összeg az irányadó. Indokok: Panaszos cég á vagyonváltság alapjának kiszámítási módját, nevezetesen azt sérelmezi, hogy az 1919 üzleti év osztaléka nem 8, hanem 16 koronával vétetett számításba. A pénzügyigazgatóság azonban helyesen járt el, mert a becsatolt közgyűlési jegyzőkönyv minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy 1919. évi osztalékul részvényenként 16 korona állapíttatott meg, melyből 8 korona azonnal folyősíttatott is, a másik nyolc koronára nézve p.edig elhatároztatott, hogy az 191% évi osztaléki jellegének megtartásával „külön osztaléktartalékalapba" helyeztessék, „azzal a rendelkezéssel", hogy az egyik következő üzletév osztalékához „csatolva" folyósíttassék. Tehát csupán a kézhez adás időpontja tolatott ki az összeg egyik felére nézve, de az egész 16 korona megmaradt 1919. évi osztaléknak és mint ilyen kezeltetett. Már pedig ez a döntő, nem pedig a folyósítás módja, amely célszerűségi tekintetből hozatott összhangba egy miniszteri rendelettel. (Közig, bíróság 4286/1921. P. sz.) Részvényváltság. 1921 : XV. t.-c. 23. § 96. A szövetkezetek vagyonváltságának alapja a befizetett üzletrésztöke, a szövetkezet esetleges veszteségeire való tekintet nélkül. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni, mert a panaszolt határozat a vagyonváltságot az 1921 : XV. t.-c. 23. §-ában foglalt szabályok szerint helyesen állapította meg, továbbá mert a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a befizetett üzletrésztőkéből a vállalat veszteségeit le kellene vonni. (Közig, bíróság 1072/1922. P. sz.) Illetékek. Bejegyzési*illeték. Hl. dijj. iC. t. Indokok: A szegedi 1731. és 3620. sz. telekkönyvi betétekben felvett in97. Közszerzöi jog alapján foganato- gatlanok felének tulajdonjoga a pasított tulajdonjogbejegyzés 1*9% ille- naszló házastársak által az 191o. ték alá esik. március 2-án kiállított nyilatkozatban 6. sz. 217