Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A nagybirtok vagyonváltsága

Joggyakorlat. jövedelmének összegét írta be, ami 60.000 koronát tesz ki. A felszólamlási bizottság a jegyzőkönyv adatai szerint úgy találta, hogy a panaszosnak adóalapul szolgáló jövedelme arányosítás útján csak 30.000 koronában lett volna megállapítható, s csak azért vette alapul a vallomás szerinti 60.000 koronát, mert véleménye szerint a — bár tévedésből történtnek állított — vallomástól eltérnie módjában nem áll. Az adófelszólamlási bizottság határozata tehát elfogadhatóan támogatja a panaszos azon állításának valóságát, hogy a panaszos lényegesen tévedett akkor, amidőn az adóalapul szolgáló tiszta jövedelem helyett a nyers jövedelmét vallotta be és támogatjía a vallomás kitöltésének kellő tájékozottság hiányára valló módja is. Minthogy pedig a tévedés, akkor, ha menthető, nem szolgálhat a nyilatkozattevő kárára, minthogy a bíróság a panaszos tévedését a felszólamlási bizottság jegyzőkönyvének ismertetett adatai szerint menthetőnek találta: ezeknél fogva ezen jegyzőkönyvi adatok alapján a panaszos jövedelmét 1919. évre 30.000 koronában állapította meg. Ehhez képest az 1918. évi IX. törvénycikk 3. §-a alapján a panaszosnak az 1919. évi jövedelmi adóját 1050+ 10% — 1155 koronában, az adópótlékot 58 koronában állapítja meg. Teljesen törülni ezt az adót nem lehetett, mert önmagában az a körülmény, hogy a panaszos iparigazolványt csak 1920. évben szerzett, nem bizonyítja a bizottság megállapításával szemben azt, hogy 1919. évben fuvarozással még nem foglalkozott. A hadinyereségadót és pótlékot pedig egészen törülni kellett, mert az 1918. évi IX. t.-c. 13 §. V. 3. pontja szerint 10.000 koronával számításba vett békeévi ..jövedelem levonása után, hadinyereségadó alapjául csupán 20.000 korona marad, már pedig az 1920: XXIII. t.-c. 71. §-a szerint nincs helye hadinyereségadó kivetésének abban az esetben, ha a jövedelemtöbblet 20.000 koronát meg nem halad. A vagyonadót illetően azonban a panasznak azért nem lehetett helyet adni, mert ezen adá alapjául a bevallás adatai fogadtattak el és' az adó mérvének megállapításánál a törvény rendelkezése; betartattak. (Közig, bíróság 1.263/1922. P. sz.) Jövedelemadó. 1909 . X. t.-c. 44. §. 86. A jövedelemadó szempontjából elrendelt könyvvizsgálatnál az 1909 : X. t.-c. 44. §., illetőleg az 19&0 : XXIII. t.-c. 19. §. 6. pontjában előírt alakiságokat meg kell tartani. i: Indokok: Az 1909 : X. törvénycikknek az 1920 : XXIÍI. t.-c. 26. §-ával módosított 59. §-a akkép rendelkezik, hogy az adófelszólamlási bizottság fel van jogosítva, illetőleg köteles a könyvvizsgálatot elrendelni, ha azt szükségesnek tartja, vagy a fél azt kéri. E vizsgálatot az 1909 : X. t.-c. 44. §-a, illetőleg az 1920 : XXIII. t.-c. 19. §-ának 6. pontja értelmében az adófelügyelőség által megállapított és az adózóval közölt napon rendszerint az adózó üzletében vagy lakásán, esetleg az adófelügyeiőnél kell foganatosítani s az átvizsgálást titoktartás kötelezettsége mellett az adózó vagy megbízottja jelenlétében pénzügyi tisztviselő teljesíti. Minthogy magának a megtámadott határozatnak indokolásából kétségtelen, hogy a panaszos kérte üzleti könyveinek megvizsgálását, az adófelszólamlási bizottság azonban a beterjesztett könyveket nem a törvényben elrendelt módon, hanem az öszszes alakiságok mellőzésével az adókivetési tárgyalás alkalmával saját könyvszakértőjével vizsgáltatta át, s így a könyvvizsgálatnak ezt a módját a panaszos jogosan tehette kifogás tárgyává, a könyvvizsgálat pedig szabályszerűen foganatosítottnak nem fogadható el, ennélfogva a panasznak ennyiben helyt adva, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (Közig, bíróság 1.010/922. sz.) II. Az 1909 : X. törvénycikknek az 1920 : XXIII. t.-c. 26. §-ával módosított 59. §-a akkép rendelkezik, hogy az adófelszólamlási bizottság fel van jogosítva, illetőleg köteles a könyvvizsgálatot elrendelni, ha azt szükségesnek tartja, vagy a fél azt kéri. E vizsgálatot az 1909 : X. törvénycikk 44. §-a, illetőleg az 1920 : XXIII. 6. SZ. 213