Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A részvénykamatok fajai és illetékezése

Dr. Perényi József: A részvénykamatok fajai és illetékezése. Minden évközben történő kiadás ugyanis a forgalomban eszközöltetik. Az előrefizetett osztalékok és kamatok is. De a forgalomban már bennfoglaltatik az a tiszta haszon is, melyből az osztalékok és kamatok fizetendők. A tiszta haszon fogalmát azonban nem szabad az annak részét képező mérlegszerű nyereséggel felcserélni. A nyereség a forgalmi adatok számtani eredménye (egyenlege) és mint ilyen szűkebb körű fogalom, mint a tiszta haszon. A tiszta haszonnak csak azt a részét foglalja magában, mely a már előbb felhasznált és a forgalomban kifizetett részt meghaladja. A hivatkozott nézeteltérés tehát a nyereség és tiszta haszon fogalmainak összezavarásán alapszik és ennélfogva nem bizonyít amellett, hogv a kamattérítések üzleti terhet képeznek és nem alkalmas arra sem, hogy a forgalomban elörefizetett vagy a nyereségből utólag fizetett nyereségrészesedések között különbséget tegyen. A téves felfogás csak arra vezethet, hogy K. T. 165. és 167. §-ában felállított korlátozások a kamattérítések elbírálásánál be nem tarthatók és a kamattérítések téves főkönyvi számlázására adnának alkalmat, miáltal a könyvelés elvesztené azt a rendeltetését, hogy ellenőrzője legyen a társasági vagyon és jövedelem felhasználásának és segítségére legyen az igazgatóság tagjai felelősségteljes működésének. Ez utóbbi szempont pedig nagyon fontos, mert a kereskedelmi törvény igen szigorú rendszabályokkal szankcionálta a törvény kereteinek betartását. Ha az igazgatóság tagjai a K. T. 165. §-a rendelkezése ellenére az alaptőkéből osztalékot vagy kamatot kifizetnek, teljes jóhiszeműség és netán tudatlanság esetén is a kártérítési kötelezettségen felül fogházbüntetéssel sújtja a K. T. 189., 196. és 218. §-a a felelős igazgatóság tagjait. Szándékosság esetén pedig a cselekmény vagy mulasztás a büntető törvény súlya alá esik. A közgyűlési határozat a jogkövetkezményeket nem zárja ki. Nagyon rossz szolgálatot tesznek tehát a részvénytársaságok ügyének azok, kik a kamattérítések passzív természetéből kiindulva azoknak a tiszta haszontól független természetét hirdetik és e tekintetben a részvénytársaságok kebelében a törvényes felelősség érzetének ápolása és fokozása helyett a részvénytársasági igazgatóságok jóhiszemű tagjait előfordulható esetekben a törvény szigorának kiteszik. Az előadottakból nyilvánvaló tehát, hogy á kamattérítések valóban osztalékjellegűek és teljesen közömbös, hogy a részvénytársaság azokat gazdaságilag minek tekinti, valamint az is, hogy a befizetett részvénytőkét egészben vagy részben hogyan gyümölcsözteti és hozadékát mikép számolja el. IV. Építkezési részvénykamatok. A részvénykamatoknak van egy neme, mely üzleti nyeremény hiányában az alaptőke terhére is kifizethető. Ezek az úgynevezett építkezési kamatok (Bauzinsen). Az ezekre vonatkozó különleges jogszabályok azonban azt igazolják, hogy ezen kivételes részvénykamatok is osztalékhelyettesítő jellegűek és lényegileg megegyeznek a biztosított kamatok és kamattérítések fő jellemvonásával. A K. T. 165. §-ának második bekezdése így szól: „Mindazonáltal az alapszabályokban meghatározott azon időre, mely a vállalat előkészítésére a teljes működés megkezdéséig szükséges, a részvényesek javára kamatokat kikötni lehet. A részvényesek a veszteségek által csökkent alaptőke újból kiegészítéséig osztalékra igényt nem tarthatnak." A törvény által megengedett és előbb említett kivétel tehát szigorú feltételhez van kötve és pedig a törvény szavai szerint ahhoz, hogy: 1. a kamatok az alapszabályokban meghatározott időre legyenek megállapítva; • 2. ezen idő a részvénytársaság előkészítésére a teljes működés megkezdéséig szükséges legyen; 6. sz. 195