Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - A részvénykamatok fajai és illetékezése

Dr. Perényi József: A részvénykamatok fajai és illetékezése. jelentkeznek eszerint a késedelmi részvénykamatok és a részvénytársaság bevételét képezik, melyet a társaság visszaszolgáltatni nem tartozik. Nincs meg tehát a késedelmi részvénykamatokban az a sajátság, melyen az csztaléki illeték követelésének jogossága nyugodhatnék. A részvényesek nyereségrészesedését a késedelmi részvénykamatok nem képezhetik, s nyilvánvaló, hogy ez okból illetékkötelezettség alá s-em vonhatók. II. Biztosított részvénykatnatok. A részvénytőkének valóságos hozadékát képezi a részvénykamatoknak az az alakja, melyet az elsőbbségi részvények tulajdonosai élveznek. A részvényesek között az alapszabályok bizonyos különbségeket állapíthatnak meg, a részvényesek bizonyos csoportját előnyben részesíthetik, így példáiul abban, hogy az üzleti tiszta haszon felosztása alkalmával oly megállapított kedvezményt élvezzenek, melyet a többi részvényesek (törzsrészvényesek) nem kaphatnak. Ez a kedvezmény nagyon sokféle lehet. Leggyakoribb alakja a kamatbiztositús, mely abban áll, hogy áz elsőbbségi részvények tulajdonosai a nyeremény felosztása alkalmával a rendes osztalék -megállapítása előtt előjoggal a befizetett tőkéik kamatainak megfelelő hozadékban részesíttetnek. A kamatrészesedésnek ez a mértéke az alapszabályokban százalékokban van megállapítva. Hogy ezenkívül az elsőbbségi részvények mikép részesedhetnek a rendes osztalékban is, azt az alapszabályok különféle módon állapíthatják meg. A külön utólagos számítással fizetendő osztalék a valóságos felülosztalék (superdividenda), mert a biztosított kamatokon felül adatik ki a nyereség feleslegéből. Minthogy a részvényeseknek csakis az üzlet tiszta hasznában való részesedéshez van joguk,1) a biztosított kamatokat sem lehet másnak tekinteni, mint nyereményrészesedésnek. Csakhogy ez az elsőbbségi részvényesek előjogán alapszik, mely előjog mértéke alapszabályilag előre meg van állapítva. A törzsrészvényesekkel szemben fennálló előjog azonban csakis a K. T. 165. §-a alapján állapíthat meg követelési jogot az abban megállapított feltételek fennforgása esetén, de nem hatályos a társasággal szemben a törvényes kellékek hiányában.' Ezen biztosított kamatok tehát adóssági kamatokndk nem tekinthetők, hanem épúgy, mint az osztalék, a mérlegszerű tiszta haszon felosztásakor a közgyűlés által esetről-esetre állapítandók meg az alapszabávszerü mértékben. Kifizetésük nem feltétlenül, hanem ugyanazon feltételek mellett eszközölhető, melyeket a K. T. az osztalékra nézve felállított. Iía tehát üzleti nyereség nincsen vagy nem elegendő, akkor a K. T. 165. §-a értelmében sem kamatokat, sem osztalékot kifizetni nem szabad, minthogy ez csakis az alaptőke kárára történhetnék. A tartalékalapból csakis akkor fedezhetők a részvénykamatok és osztalékok, ha ezt az alapszabályok kifejezetten megengedik vagy ha erre külön osztaléktartalék van. Ritkán a későbbi évek nyeresége terhére is fizethetők részvénykamatok, ha ezt az alapszabályok így rendelik.*) Ezek ' a kivételek is tiszteletben tartják azt a törvényi elvet, hogy az alaptőke kárára a részvényeseknek sem kamat, sem osztalék ki nem fizethető. A biztosított részvénykamatok kifizetésének kötelezettsége tehát mindig a részvénytársaság tiszta nyereségét terheli és az alapszabályok által megállapított mértékben csak akkor teljesíthető, ha azt a tisiita nyereség mennyisége lehetővé teszi. Egészen más természetűek az elsőbbségi kötvények kamatai, melyek adóssági kamatok lévén, feltétlenül, esetleg az alaptőke terhére is kifizetendők. Az elsőbbségi kötvények ugyanis nem részei az alaptökének, hanem adóslevelek s tulajdonosaik nem tagjai a társaságnak, hanem való•) K. T. 163. és 565. §. V. ö. Dr. Nagy Ferenc: Kereskedelmi jog 1913. évi 8. kiadás 82. §. 377. oldal; Dr. Neumann Ármin: A kereskedelmi törvény magyarázata 1878. 1. kötet 496. oidal. •) V ö. Nagy I. köt. 378. old. 10. jegyz. és 82. 361. old. 6. sz. 191