Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 6. szám - Adó- és illetékügyi egyezmények. (Befejező közlemény.)

Dr. Nynldszi János': Adó- és illetékügyi egyezmények. mindig. Vannak s lehetnek oly üzletek, pl. emissziós ügyletek, melyeket az intézet nem a fiók, hanem az anyavállalat számlájára bonyolít le. A kibontakozás útja csak az lehet, hogy tegyük alappá a fiók önálló könyvvitelét, ha azonban ennek forgalmi adatai nincsenek arányban a kimutatott jövedelmezőséggel, így szakszerű felülvizsgálatnak van helye. b) A fióktelep jutalékot s kamatokat térit igen sokszor az anyaválla­latnak. Ezek adókötelesek legyenek-e, s hol, az adósnál vagy hitelezőnél? Bizonyára a hitelezőnél. De emellett visszaéléseket is leplezhetnek. Egye­düli orvoslás a másik részére e címeken íoganatosított fizetések s jóvá­írások vagy terhelések kimutatása, s ha az a jellegük lenne, hogy bizo­nyos áttolások eszközöltetnek e címeken, úgy megfelelő korrektura legyen keresztülvihető az adóztató hatóság által. Egyszerűbb kérdésnek s nem vitatható tételnek látszik az esetre, ha nincs fióktelep: a) a másik állam területén történt kölcsönadás, vagy nem állandó jellegű vagyonszerzés (árúk vétele) a másik állam területén ne legyen adó alá vonható; b) a másik állam területéről iiúzott egyéb jövedelem ezen jövede­lemre ott kirótt adó alá legyen vonható; c) a levonható tételek szempontjából lehetőleg kevés különbség legyen belföld és külföld között. Az okirati és vagyonátruházási illetékeknél a fentebb vagy alatt elmondottakon kívül a következőket tartom fontosnak a mozgási szabad ság biztosítása céljából. Minden oly ügyletnek, mely jogi hatását nem a belföldön juttatja érvényre, feltétlen bélyegmentesség biztosítandó. Ha azonban hatósági el­járás során fel esz itt használva, úgy illeték rovandó le. De ha az illető külföldi államban már illeték alá vonatott, úgy az ott lerótt összeg legyen megfelelően beszámítandó. Ha mindkét helyütt érvényesül az ügylet, úgy arányosításnak van helye. Társasági szerződéseknél ez különösen indokolt. Váltónál, csekkeknél a külföldi lebélyegzést elégségesnek kell minő­sítenünk, azon eset kivételével, midőn belföldi egyének között jött létre a váltó, vagy a kibocsátásának vagy elfogadásának s a csekk kibocsátásá­nak alapját képező ügylet. Megengedhető akkor, ha a magyar bélyeg több, mint a külföldi, a kiegészítés megkövetelése. A többi továbbadási ügyletek legyenek feltétlenül illetékmentesek. Könyvek tekintetében nagyon fontos, hogy akkor, ha valamely magyar vállalat külföldön vezetett telepének ottani könyveit felhozza, azok itt illetékmentesek legyenek. Szintúgy biztosítandó az ellenőrzés céljaira a központban vezetett könyvmásodlatok illetékmentessége. VIII. Döntő bíróság. Á létesítendő megállapodásoknak ki kell terjeszkedniük iarra is, hogy nem volt oly fórum, mely vitás kérdésekben döntsön, hanemi két hatóság létesíttessék. Ausztriával adó- és illetékügyekben volt bizonyos közösségünk, az ebből fakadt adó- és illetékügyi egyezménynek nagy hibája volt azonban, hogy nem volt oly főrüm, mely vitás kérdésekben döntsön, hanem , két minisztérium soha \éget nem érő levelezések folytán iparkodott meg­egyezésre jutni. A megegyezés persze a legritkább esetben jött létre. Tökéletesen érthető volt a múltban, hogy a magyar állam souverení­tásának védelmében mindenkép iparkodott megakadályozni bárminő újabb közös orgánum létesítését. Ennek dacára is az 1908 : XII. t.-c. már tervbe vette választott bírósági szerv létesítését, a vám- és kereskedelmi szerződés hatálya alá tartozó bizonyos ügyekben. A mi helyzetünk azon­ban ma az utódállamokkal szemben fordított. Arra kell törekednünk politi­kailag is, hogy mentől több ilyen államközi szerv működjék. De különben is ez az egyedüli mód arra, hogy a vitás ügyek így gyorsabban és simáb­ban bonyolíthatók le. 188 6. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents