Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 5. szám - A külföldön üzletteleppel bíró részvénytársaságok váltsága

Vegyes közlemények. diekkel szemben biztosított kedvezőbb elbánás előnyeit. Ennélfogva a csehszlovák állampolgárok és jogi személyek itteni betétei akkor is váltság alá vonattak, ha nem laktak Magyarországon, illetve nem volt Magyarországon fiókjuk. Ez retorziós eljárás lett volna a cseh-szlovák pénzügyi kormánynak a magyar érdekeket sértő pénzügyi politikájával szemben. Az 1921. évi 128.940. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1921. évi 271. sz.) a cseh-szlovák letétek, folyószámlakövetelések és betétek után kivetett vagyonváltság befizetésének függőbentartását engedte meg, ezúttal pedig a retorzió teljes elejtése folytán e követelések vagyonváltságmentességét állapítja meg a pénzügyminisztérium. Szóval csakis a Magyarországon lakó cseh-szlovák állampolgárok s itt fiókkal biró jogi személyek betétei stb. esnek váltság alá s ezekkei szemben is a pénzügyminiszter indokolt esetekben kivételt tehet. Örömmel regisztráljuk e rendelet megjelenését, mert a nemzetközi pénzügyi megértés egy lépése, amely megértés nélkül a gazdasági újjáépülés lehetetlen. Egyébként az egész retorzió úgysem cseheket ért, hanem a határon túl lakó felvidéki véreinket s ezeket sújtani nem lehet feladata a pénzügyi kormányzatnak. Az állatkereskedők nem űzetnek általános forgalmi adót. A sertés-, marha- és lókereskedők, általában azok az állatkereskedők, akik marhalevél-kötelezettség alá eső állatok adás-vételével foglalkoznak, magukra nézve sérelmesnek találták egyes pénzügyi hatóságoknak azt a felfogását, hogy az állatok eladásából eredő bevételeik általános forgalmi adó alá esnek. Érvelésük szerint nem lehet az említett bevételek után általános lorgalmi adót szedni, mert ugyanazon ügylet után már a vevő megfizette az állatforgalmi adót, s ha az általános forgalmi adót is követelnék, az állat eladása után az eladónak is külön kellene adót fizetni. így, bár két különböző egyén fizeti, ugyanazt az ügyletet két adó terhelné. A pénzügyminisztérium helytállónak találta ezt az érvelést és úgy intézkedett, hogy az említett állatkereskedőknek olyan bevételei, amelyek állatforgalmi adóval terhelt ügyletekből származnak, nem esnek általános forgalmi adó alá. A kereskedőknek azonban az általános forgalmi adóról szóló törvény végrehajtása iránt kiadott utasításban megszabott könyveket pontosan kell vezetni, minden bevételt pontosan be kell jegyezni, s a bejegyzés mellé kell írni azokat az adatokat, melyek az állatforgalmi adó lerovását igazolják. Csak az így igazolt tételeket lehet levonni az adóalapból. Adóegyezmény Német-Ausztria és Cseh-Szlovákia között. Az új nemzeti államok között legelőször Ausztria és Cseh-Szlovákia birt egymással gazdasági egyezményt létesíteni, s ennek keretében a kétszeres megadóztatás elkerülését célzó szerződést kötni. A szerződés, amely az utolsó hetekben jött létre, azt az alapelvet állítja fel, hogy egyenes adóval mindkét államban csak azon személyek terhelendök meg, akik ott lakóhellyel bírnak, továbbá megadóztatandó a helyhez kötött vagyon és a jövedelem ilyen vagyonok után, továbbá a nyilvános pénztárakból folyósított járandóságok. Mindezeket a területlségl elv alapján veszik adó alá. Meghatározást nyert továbbá az, hogy a részvények, vagy más értékpapírok nem tekintendők az illető vállalatban való üzleti részesedésnek, és hogy ezek az értékpapírok azon intézkedések alapján kerülnek adó alá, amelyek mindegyik államban hatályban vannak. Ha valakinek két lakóhelye van, akkor irányadó az a lakóhely, amelyen a. fél túlnyomóan tartózkodik, és hogy ha egyik lakóhielyre sem lehet a túlnyomó tartózkodást megállapítani, úgy az állampolgárság irányadó. Az úgynevezett egyszeri nagyvagyonadóra (Vermögensabgabe) vonatkozóan is létesültek bizonyos megállapodások a változásokra tekintettel, amelyek a felek személyi viszonyaiban bekövetkeztek a két államban különböző időpontokra megállapított fordulónapok közötti 'időtartamon belül. Ezen megállapodásoknál csak bizonyos elvek lettek leszögezve, a részletmegállapodások későbbi szerződéseknek vannak fenntartva. A már létrejött szerződés azonban az adóügyekre vonatkozó kölcsönös jogsegélyt is szabályozza. 5. sz. 167