Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - A villamossági törvényjavaslat és az önkormányzat

Rendeletek. RENDELETEK. Kétszázpalántás dohánytermelés engedélyezése. Még az 1922. évre is engedélyezte a minisztérium 200 dohánypalántának saját használatra termelését a 163/1922. M. E. sz. rendeletével. Eszerint a főváros és kül­területe kivételével másutt a pénzügyminiszter megengedheti, hogy belső­ségen, vagy ezzel összefüggő területen gazdálkodó (tulajdonos, haszon­élvező vagy bérlő), ha jövedéki szempontból büntetlen, 200 dohánypalántát saját használatra termeljen. Gazdasági alkalmazottak is részesíthetők ily engedélyben, ha állásuknál fogva birnak földterülettel. A tanyai engedélye­sek a pénzügyi ellenőrzés céljából kötelesek fuvart szolgáltatni. A termelt dohány csak pipadohánynak használható és elidegenítése tilos. Kétszáznál több palánta termelésére egy személy nem kaphat engedélyt, de keve­sebbre sem és minden palánta után 6 K, tehát 1.200 K engedélyilletéket tartozik fizetni. Kincstári dohánytermelő ily engedélyt nem nyerhet, ellen­ben saját használatra meghatározott mennyiséget a kincstár részére termelt dohányból visszatarthat. Ez a mennyiség a legalább 4 hold dohány­földet mívelőnél holdankint 5 q-ig terjedő termésnél 5 kg., nagyobb ter­mésnél 10 kg. íeejenkint, nemcsak a termelő, de a 16. életévet betöltött és közös háztartásban élő a termelésben résztvevő féríicsalád­tag, valamint a gazdatiszt után is. Engedélyilleték kg.-kint 120 K. Azok a kincstári dohánytermelők ki vannak zárva e kedvezményből, akik nem elemi csapás folytán indokolatlanul kevesebb dohánytermést szolgáltatnak be. A rendelet végül a büntető rendelkezésekre terjed ki és kimondja, hogy senkinek sem szabad engedély nélkül dohányt termelni, mert ellen­kező esetben a termelt dohány el fog koboztatni és az illető ellen a kihágási eljárás megindíttatik. A végrehajtás iránt intézkedő 2.283/1922. sz. pénzügyminiszteri ren­delet meghatározza azt is, hogy csak egy dariabban levő. kb. 20 D-öI kiterjedésű föld használható fel a dohánytermelésre. Tilos a dohány­palántáknak más növények közé ültetése, vagy megosztása és másoknak nevelésre átengedése. Ez a rendelet kimondja, hogy a mezőgazdasággal mellékesen foglalkozók engedélyt nem nyerhetnek.. A kiadott engedély­okmány 1923. szeptember l-ig szolgál fedezetül a dohány elfogyasztására olyképen, hogy 1922. november 1-én csak 10 kg. dohánya lehet a félnek, mely havonta 1 kg.-mal veendő apadásba. Az engedélyiilleték befizetése alól semmilyen okból senki sem menthető fel és a termelési bejelentéseknek 1922. március végéig kell a községi elöljáróságnál írásban megtörténni. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adómentesen leírhat­ják a magyar hadikölcsönkötvényeken szenvedett árfolyamveszteségeiket. A pénzügyminiszter a Budapsti Közlöny 1922. évi 37. számában közzétett 18.542/1922. számú rendeletében megengedte, hogy a pénzügyi hatóságok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak azt az árfolyamveszte­ségét, amely a tárcájukban tartott magyar hadikölcsöncímleteknél az 1921. évi mérleg adatai szerint mutatkozik, az 1922. évi kereseti adó és az 1921. évi nyereségtöbbletadó kivetése során, mint a nyereséget csökkentő teher­tételt figyelembe vegyék és levonhassák. Ilyen veszteség címén levonható az la különbözet, amely egyfelől ezeknek a címleteknek beszerzési ára illetve az 1920. évi mérlegben szereplő árfolyama, másfelől azon értékelés között mutatkozik, amellyel ezek a címletek az 1921. évi mérlegbe fel­vétettek. Ennek a levonásnak csakis akkor van helye, ha a vállalat ezt a veszteséget a vagyonmérlegben és a nyereség-veszteség számlában el­számolta, vagy pedig valamely erre a célra létesített tartalékalapból leírta. A vállalat köteles ezeket a hadikölcsönkötvényeket a kereseti adó bevallásához mellékelt kimutatásban címletek szerint kimutatni. 3—4. SZ. 117

Next

/
Thumbnails
Contents