Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - A villamossági törvényjavaslat és az önkormányzat

A villamossági törvényjavaslat és az önkormányzat. kisorsolásának engedélyezéséért beadott folyamodványok 20 K. Szabadalom megadása, elismerése iránti kérvények 120 K. Szabadság megadása iránti kérvény 20 K. III. díjj. 91. tét. Tiszteletbeli hivatalok vagy címek adományozását kérő folyamodványok 200 K. 111. díjj. 93. tét. Útiköltségek megtérítése iránti beadványok, felszólalások és panaszok ívenként 20 K. 111. díjj. 94. tét. Ügynökké való felvétel iránt beadott folyamodványok 40 K. Vadászjegy iránt ocadott kérvények ívenként 20 K. A 10. §. 7—9. pontjai értelmében az örökbefogadási szerződés kormányhatósági jóváhagyást kérő beadvány (ha az örökbefogadott nagykorú) 500 K illeték alá esik. Királyi kegyelemmel törvényesítést kérő beadványok illetéke 500 K. Az 1912 : LIV. t.-c. 101. §-ában meghatározott bizonyítványt kérő beadvány 500 K illeték alá esik. A 10. pont szerint a közszolgálati tisztviselőknek stb. szolgálati viszonyukból folyólag felettes hatóságukhoz intézett beadványaik illetékmentesek Egyebekben az illetékkötelezettségre, mentességre s az illeték lerovására stb. az eddigi szabályok vannak hatályban. Változatlanul érvényben van a közigazgatási bíróságokhoz beadandó panaszokat illetőleg az 1920 : XXIV. t.-c. 26. §-a. Az 1922 : VI. t.-c. 11. §-a illeték alá von két olyan kiadványt is, amely ezideig illeetékkötcles nem volt: 200 K, illeték alá esik a házassági akadály alól adott felmentés, továbbá az 1894 : XXXI. t.-c. 113. §-ában meghatározott felmentés. XA villamossági törvényjavaslat és az önkormányzat. A lapok közlése szerint a kereskedelemügyi minisztérium villamossági törvényi a vaslatot készít elő. E javaslat lényeges újítása az. hogy a villamos energiát termelő telep, a villamos energiát átvivő és elosztó vezeték építéséhez a kereskedelemügyi miniszter engedélye (concessio) lesz szükséges. így tehát villamossági monopólium van tervezve, mert a javaslat végeredményében az ilynemű vállalkozások létesítésének jogát az állam részére tartja fenn. A mai jogállapot szerint a villamossági energia termelése és szolgáltatása szabad vállalkozás tárgya, s csak műszaki és építés-rendőri szempontból esik engedélyezés alá. Minthogy pedig az ily vállalkozás csak akkor bizonyul életképesnek, ha az érdekelt város, községgel való megegyezés alapján jön létre, ennélfogva végeredményében ma az áramszolgáltató vállalat létesítése jóformán a város, község akaratától függ. E helyzetet s az ezzel kapcsolatos jogot az önkormányzat ki is használja, és pedig vagy olyképen, hogy a közterület használati engedélyéért anyagi előnyt köt ki a maga számára, vagy úgy, hogy maga létesíti a vállalatot, s ezzel hatósága területén tulajdonképen a kizárólagosság minden előnyét is élvezi. Amikor tehát a tervezet a koncesszióadás jogát monopolszerüleg az államra ruházza, a város, illetve községnek nemcsak önkormányzati hatáskörét szűkíti, hanem az engedélyezéssel kapcsolatos anyagi előnyt is az államnak juttatja. A tervezethez indokolás csatolva nincs, < így nem tudható, hogy a villamos energiatermelés és szolgáltatás tervbe vett új szabályozására a kereskedelemügyi minisztériumot minő érdekek késztetik. Nem alkotható tehát vélemény arra nézve sem, hogy a villamosság ügyének szabályozására van-e s mily irányban szükség. Feltéve azonban, hogy a tervezet szabályozását fontos s halaszthatatlan állami 3—4. SZ. 113