Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - Az értékpapírok forgalmi értékének az 1920.és 1921. évi vagyonadó kivetése szempontjából való megállapítása

Az értékpapírok forgalmi értékének megállapítása. egyszerre befizetnie és ez esetben az adómentes felértékelés kedvezményétől elesik.*) 6. Á törvény 16. §-a értelmében vagyonváltság alá esnek azok a belföldi részvénytársaságok, amelyeknek a cége 1921. évi március hó 1-éig bezárólag a kereskedelmi cégjegyzékbe bejegyeztetett. A törvény 2. §-ának g) pontja azon részvénytársaságok és szövetkezetek betéteit, folyószámlaköveteléseit és letétéit mentesíti a vagyonváltság alól, amely részvénytársaságok és szövetkezetek a törvény II. fejezete értelmében alanyai a vagyonváltságnak. Tehát az a részvénytársaság, amely 1921. évi március hó 1-je előtt megalakult ugyan, de 1921. évi március hó l-ig még nem lett a cégjegyzékbe bevezetve, amennyiben a befizetett részvénytőkéje 1920. évi december hó 19-én valamely pénzintézetnél (bankcégnél) már elhelyezést nyert, a befizetett részvénytőkéjét, mint betétet, folyószámlakövetelést meg kell váltságolni. Kérdés, vájjon azon részvénytársaság, amely 19*21. március 1-je előtt a cégjegyzékbe bejegyeztetett ugyan, de ennek megtörténte 1921. március 1-je után tétetett közzé a Központi Értesítőben: részvényváltságmentes-e? A cégbejegyzés a kereskedelmi törvény értelmében ugyanis a Központi Értesítőben való közzététellel válik jogerőssé. A részvénytársaság harmadik személyre nézve a Központi Értesítőben való közzétételtől kezdve kőtelező, addig az igazgatóság csak a saját számlájára és veszélyére köthet ügyleteket. Az államra nézve azonban, mely a cégbejegyzést eszközlő közege útján a cégbejeg3'zésről közvetlenül vesz tudomást, ez jelentőséggel nem bír. Az ily részvénytársaság részvényváltságköteles. (IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIBIIIIIIIII XAz értékpapírok forgalmi értékének az 1920. és 1921. évi vagyonadó kivetése szempontjából való megállapítása. A vagyonadóról szóló 1916: XXXII. t.-c. 16. §-a helyébe lépett 1920 : XXIII. t.-c. 52. §-ának második pontja értelmében az államadóssági kötvényeknek és egyéb értékpapíroknak az adóztatásnál alapul veendő forgalmi értékét a pénzügyminiszter évenkint kibocsátandó rendelettel állapítja meg kötelező erővel. A pénzügyminiszter e törvényes felhatalmazás alapján 1922. január 16-án 1921. évi 179.300. szám alatt kiadott rendeletében megállapította a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapíroknak azt az átlagos forgalmi értékét, amelyet a pénzügyi hatóságok 1920. és 1921. évre vonatkozó vagyonadó kivetése során adóalapul kötelesek venni. Azokra az értékpapírokra nézve, amelyek az 1915. évi január hó l-jét megelőző ddőpont óta állandóan az adóköteles fél birtokában vannak, az 1920 : XXIII. t.-c. 52. §-ának 2. pontja alapján elrendelte a pénzügyminiszter, hogy azoknak a forgalmi értéke a háború1 előtti legutolsó, vagyis az 1914. évi július hó 25-iki tőzsdei jegyzés szerint veendő fel a vagyonadó alapjába. A rendelet nem intézkedik arról, hogy mi történjék abban a esetben, ha valamely értékpapírnak a háború előtti legutolsó — 1914. július 25-iki — tőzsdei árfolyama magasabb volt, mint amennyi az ebben a rendeletben megállapított árfolyam. Véleményünk szerint ilyen esetben igényelheti a fél, hogy ne a háború előtti magasabb, hanem a rendeletben megállapított kisebb árfolyam-érték vétessék adóalapul Az 1920 : XXIII. t.-c. 52. §-ának ez a rendelkezése ugyanis a nemzetgyűlés pénzügyi bizottságának módosítása következtében vétetett fel a törvénybe, még pedig a 100 3—4. sz.