Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - A részvényváltság a mérlegben

Dr. Czirják Mihály: Igazságot a vagyonvúltságba! A második vagyonváltságtörvény intézkedik egyes ingó va­gyontárgyak váltságáról, hogy a törvényalkotás a valóban reális értéket képviselő összes ingó vagyontárgyakat váltság alá fogja-e vonni, az a jövő titka! A vagyonváltság tárgyi adó, amely az egyenlő teherviselés elvének alapján a vagyon állagát van hivatva sújtani. Tárgyi adónál az egyenlő teherviselést egy arányos adókulcs­csal könnyen elérhetem, progressziv adókulccsal az igazságos és egyenlő teherviselés elvét nehezen válthatom valóra. Jelenleg az eset a vagyonváltságnál az, hogy ha például valakinek több község­ben van ingatlana, azok összeszámítandók, és minden bármily kicsiny jószágtest a magasabb váltságkulcs terhét viseli, de ha vala­kinek, ha mindjárt ugyanannál a takarékpénztárnál húsz betéti könyvben van, mondjuk egyenkint 49.000 K betéte, összes takarék­pénztári betétei után is csak az egyes betét alacsony kulcsa szerint fizeti a vagyonváltságot. Számolok a nehézséggel, amellyel meg kellett küzdeni a tör­vény alkotásánál és amidőn a vagyonváltságnak a teherviselőképes­ség arányához való megosztását vizsgálom, csak azt nézem, hogy vájjon sújtja-e a váltság minden esetben a vagyon állagát? El kell ismerni, hogy nem! A részvény váltság kivételével, a tőkevagyon váltsága a vagyon állagát sújtja. A részvényeknél már ezt általánosságban nem lehet mondani. Hiszen minden vagyonvált­ság dacára nagyon sok részvény forgalmi értéke éppen a váltság kivetése és befizetése időszakában nagy mértékben emelkedett. Ezeknél a részvényeknél tehát nem érzi a vagyonváltságot a részvényes, de a törvényben adott nagy kedvezmények — a vagyon­váltság alapja a forgalmi érték 2/3-a, adómentes felértékelés, tárca­részvények vagyonváltságának beszámítása, teljes névértékű hadi­kölcsönkötvényekkel való fizetés stb. — mellett könnyen viseli a részvénytársaság is. Vagyonváltság fizetésére hadikölcsönkötvényeit mindenki csak csökkentett értékében használhatja, a részvénytársaság vagy szö­vetkezeti formában működő pénzintézet azonban teljes névértéké­ben használhatja a saját jegyzésű hadikölcsönkötvényeit vagyon­váltságának fizetésére. Azt meg lehet érteni, hogy a részvénytársa­ság a tulajdonában levő hadikölcsönkötvényei után nem fizet vált­ságot, mert részvényváltságot fizet, de hogy hadikölcsönkötvényeit teljes névértékben elfogadjuk részvényváltságának fizetésére, erre nem lehet érvül elfogadni még azt sem, hogy a részvénytársaságok­nál a hadikölcsönnel való fizetés bizonyos feltételhez is van kötve, mert a részvényváltság kiszámítása a részvény forgalmi értéke alapján történik, a forgalmi érték kialakulásában pedig a társasági vagyon állaga, tehát az is, hogy abból mennyi fekszik hadikölcsön­ben, elsőrendű szerepet játszik. A földbirtok vagyonváltsága a vagyon állagát — hacsak a lerovás nem természetben történik — teljes mértékben érintetlenül hagyja, sőt hozadékát is nagyon megkíméli. 3-4. sz. 91

Next

/
Thumbnails
Contents