Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 3. szám - A részvényváltság a mérlegben

Dr. Újlaki József: A részvényváltság a mérlegben. hogy a vállalat mindennemű, bármely évből származó latens tartalékát felhasználhatja erre a célra, felhasználhatja tehát az ú. n. számlaszerű latens tartalékokat is, amelyeket rendszerint a hitelezők között, esetleg átmeneti számlán, vagy hasonló módon szoktak elkönyvelni. Mielőtt továbbmennénk, fel kell még említenem a törvény 25. §-át, amely kifejezetten rendeli, hogy a részvény váltság a nyilvános számadásra kötelezett vállalat sem keresetadójának, sem hadinyereségadójának kivetésénél az üzleti eredményből le nem vonható, tehát ha le van vonva, ahhoz hozzáadandó. Ez a két rendelkezés: a 17. §-ban az azonnal fizető vállalatoknak nyújtott kedvezmény és a 25. §. levonási tilalma oly módon fognak érvényesülni, hogy a kifizetett vagyonváltság, amely a zárszámadásban tehertétel, az adóalaphoz hozzáadatik, az annak fedezetére kimutatott latens tartalékok pedig, amelyek a zárszámadásban nyereséget képeznek, az adóalapból levonatnak. Az adó kivetésénél tehát a vagyonváltságra nézve a művelet épen a megfordítottja lesz annak, amelyet a zárszámadás mutat. A könyvelés módjára nézve nálamnál hivatottabbak nyilvánították véleményüket, köztük dr. Katona Lajos, a Pénzintézeti Központ igazgatója. A vélemények körülbelül megegyeznek: a vagyonváltság a Nyereség-veszteségszámlában e célra közbeiktatott a Vagyonváltságszámlán mutatandó ki, amely természetesen a Tartozik oldalára, annak ellentétele pedig a Követel oldalra kerül. Ennek az ellentételnek a kimutatása végett azonban célszerűnek tartom egy Vagyonváltságfedezeti számla közbeiktatását is, amely természetesen a Nyereség-veszteségszámla Követel oldalára kerül. Célszerű ez mindenekelőtt azért, mert így a társulati és hadi nyereségadó referense könnyebben találja meg a vagyonváltság ellentételét, vagyis azt a tételt, amelyet neki a 17. §. utolsó bekezdése értelmében az eredményről le kell vonnia. De célszerű ennek a számlának a közbeiktatása azért is, mert gyakori eset lesz, hogy valamely vállalat különböző nemű és fajú latens tartalékokból fedezi a vagyonváltságot: felhasználja a hitelezők közt szereplő számlaszerű latens tartalékokat, felértékeli az ingatlanokat, az értékpapírjait, stb. Külön „Vagyonváltságfedezeti számla" közbeiktatása nélkül a Nyereség-veszteségszámlában ilyen esetekben három vagy négy nyereségtétel szerepelne s az adóvallomás mellékletén kellene e tételek és a vagyonváltság közti összefüggést megmagyarázni. De a vállalatnak esetleg nem is konveniál, hogy boldogboldogtalannak hirdesse a Nyereség-veszteségszámlában, hogy miből fedezte a vagyonváltságot: a részvényes a közgyűlésen megkérdezheti, az adóhatóság pedig bekérheti a Vagyonváltságfedezeti számla részletezését. Ezek után foglalkozzunk azzal a kérdéssel, hogy a latens tartalékok egyes fajainak a felhasználása miféle előnyt nyújt a vállalatnak. 86 3—4. sz.