Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A hadikölcscnökkel való váltságfizetés

Joggyakorlat. a mérlegszámla ,teher" oldalán alaptöke gyanánt következetesen csak 190.000 koronát tüntet ki, ámde a mérlegszámla úgyis összeállítható volt, — s ez a helves és az 1875 : XXXVII. t.-c. 199. §. 4. pontja rendelkezéseinek is megfelelő könyvelés — hogy a „teher" oldalon beállíttatik 250.000 korona, a „vagyon" oldalon pedig 60.000 korona. Azonban a vagyonváltság mikénti fizetését nem lehet és nem szabad a könyvelési technikától függővé tenni. A törvény világosan mérlegszerinti alaptőkéről beszél, ez pedig nem lehet más öszszegű, mint ami az alapszabályokban meg van határozva, ielen esetben 250.000 korona. (Közig, bíróság 3.947. 1921. sz.) Részvényváltság. 1921: XV. t.-c. 23. §. 24. Váltságmentességet nem lehet megállapítani, ha annak előfeltételei . 1921. évi március hó 1. után következtek be. Indokok: A panaszos népbank a vagyonváltságról szóló I. törvény 23. §-ának kilencedik bekezdésén alapuló váltságmentességet vitat azon a címen, hogy mint az Országos Központi hitelszövetkezet tagja, az 1898 : XXIII. t.-c. 47. §-a értelmében mentes a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója, és ennek folyómányaképen az üzletrészek vagyonváltsága alól i,s. A panasz alaptalan. Ugyanis a váltságkötelezettség szempontjából a törvény 16. §-ának rendelkezése szerint az 1921. évi március hó 1-én fennállott jogállapotot kell irányadónak tekinteni és azt kell vizsgálni, Vájjon a panaszos ebben az időpontban a társulati adó alól való mentességet igényelheti-e vagy sem? A panaszos népbank az Országos Központi Hitelszövetkezetbe való belépést közgyülésileg 1921. évi március hó 6-án mondotta ki, az Országos Központi Hitelszövetkezet igazgatóságának tagfelvevő határozata pedig — amelyet jogalapító ténynek kell tekinteni, — az 1898 : XXIII. t.-c. 52. §-ának rendelkezéséhez képest az ezt követő időpontban volt meghozható. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909 : VIII. t.-c. 10. §-a értelmében a panaszos népbank annak a hónapnak végéig marad ennek az adónak alanya, amely hónapban a tagfelvevő igazgatósági határozat kelt és a panaszos népbank adófizetési kötelezettsége ezzel megszűnt. 1921. évi március hó 1-én tehát a panaszos népbank a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója alól mentes nem volt, és így a vagyonváltság alól való mentességet sem igényelheti. Általános pénzügyi jogi alapelv, hogy a kivételek és kedvezmények szigorúan magyarázandók; ezért a vagyonváltságmentesség megállapításához az a tény, hogy a központba való belépés iránt már korábban, 1921. évi március hó 1 -ét megelőzően is folytaktárgyalások a tényleges jogi helyzettel szemben törvényes alapot nem szolgáltat. (Közig, bíróság 4.905/921. szám.) Illetékek. Illetékmentesség. III. dijj. 84. tétel. 25. A zárgondnoki számadás, ha az ellen észrevételek be nem adatnak, illetékmentes. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 84. tételének A) pontja szerint a számadásra kötelezett által a jogosítottnak benyujtott számadások illetékmentesek, míg azok per tárgyává nem lesznek. Minthogy a panaszló beadta számadás ellen észrevételek nem adattak be. s a számadás peressé nem vált, a számadás illetékmentes maradt. (Közig, bíróság 3.852/920. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1918 : XI. t.-c. 58. §. 26. Az ingatlan vagyonátruházásokra meghatározott illetéket kell leróni az után a vételári összeg után is, amely az ingatlannal együtt átruházott telepengedélyért fizettetik. Indokok: Panaszos a terhére kivetett ingatlan vagyonátruházási illeték leszállítását azért kéri, mert a 693.110 korona vételárból az ingatlanért csak 555.750 koronát fizetett, míg a további 137.660 K-t a telepengedély és iparjogért fizette; ezek a jogosítványok nézete szerint az ingatlantól függet82 2. sz.