Az adó, 1922 (10. évfolyam, 1-10. szám)

1922 / 2. szám - A hadikölcscnökkel való váltságfizetés

Joggyakorlat. JOGGYAKORLAT Egyenes adók. Jövedelemadó. 1916 : XXVI. t.-c. 14. §. 19. Árraentesítö társulatok alkalma­zottai nem közalkalmazottak. Indokok: Közszolgálatban lévőknek az állam, állami üzemek, a királyi kor­mány igazgatása alatt álló közalapít­ványok, a törvényhatóságok, városok és községek szolgálatában alkalma­zottak tekintendők és a jövedelemadó szempontjából ezenfelül az 1916 : XVVI. t.-c. 14. §-a szerint-az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiz­tosító pénztár alkalmazottai esnek a közszolgálati alkalmazottakkal egyenlő elbánás alá. Minthogy pedig panaszos fél mint a szigetközi ármen­tesítő társulat főmérnöke nem az állam, vagy valamely állami üzem, hanem egy magántársulat alkalma­zottja, ki járandóságát nem az állam­tól, hanem a társulattól húzza és ekként közalkalmazottnak nem tekint­hető, adózó félnek a szolgálati járan­dóság adómentességének megállapí­tására irányuló panaszát jogosnak elismerni nem lehetett, még pedig az előadottakon kívül még azért sem, mert az a körülmény, hogy a társulat megalakulása a vízjogi törvényen alapszik és ennek működése felett a kormány felügyeletet, gyakorol, to­vábbá, hogy a társulat csak államilag engedélyezett és jóváhagyott munká­latokat végez, amelynek költségeit az állam hajtja be és végül, hogy a tár­sulat államsegélyben is részesül, mindezek valóság esetében is csak a kormánynak a vízjogi tör vén v alapján alakult magántársulatok felett gya­korolt felügyeleti joga bizonyításául szolgálnak, de egymagukban véve a magántársulat alkalmazottai közalkal­mazotti minőségét meg nem állapítják. (Közig, bíróság 3.418/921. sz.) Betétváltság. 1921 : XV t.-c. j. §. 20. A takarékbetétek váltságkötele­zettsége szempontjából annak kama­tozó volta közömbös. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a panaszolt határozatban foglalt és e helyütt is elfogadott okokon felül azért sem, mert az a körülmény, hogy a takarékbetétkönyv ellenében elhelyezett tőke kamatozás­ban részesül-e vagy sem, a vagyon­váltságkötelezettség szempontjából közömbös. (Közig, bíróság 4.913/921. szám.) Betétváltság. 1921 : XV. t.-c. 21. A betétet felvevő pénzintézetnek részvények vásárlására adott meg­bízás akkreditivnek nem minősíthető. Indokok: A vagyonváltságról szóló I. törvény 2. §-ának c) pontja szerint azok a betétek, folyószámlakövetelé­sek és letétek, amelyeket 1920. évi december hó 19-ike előtt a pénzinté­zethez érkezett és ennek részéről ugyancsak 1920. évi december hó 19-ike előtt írásban ktifejezetten el­fogadott megbízás (u. n. akkreditív) folytán harmadik személynek kell ki­fizetni, vagy amelyek ilyen kifizetések fedezésére le vannak kötve, mentesek a vagyonváltság alól. Ebből nyilván­való, hogy itt a tulajdonosnak oly in­tézkedése értendő, amelynél fogva az abban jelzett összeg már nem tekint­hető az ő vagyonának. Értékpapírok­nak a megbízó részére leendő vásár­lására adott megbízás és az ennek folytán csupán előirányzott összeg azonban nem eshetik e meghatározás alá. (Közig, bíróság 4.579/1921. P. sz.) Részvényváltság. 1021 : XV. t.-c. 17. 22. Az 1921. évi március hó 1-ét meg­előző időben elhatározott és keresz­tül is vitt alaptőkeemelést a részvény­váltság kiszámítása szempontjából akkor is számításba kell venni, ha annak a Központi Értesítőben történt kihirdetése csak 1921. évi március hó 1. után történt meg. Indokok: A p$§asznak helyet adni nem lehetett. Panaszos az 1920 : XV. t.-c. 17. §-ának első bekezdésére való hivat­kozással kellő időben azt jelentette be, hogy a kivetendő vagyonváltságot 80 2. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents