Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Hol fenyegeti csőd az adórendszerünket?

Rendeletik. alól csak annyiban mentesek, amennyiben 1920. december hó 20-án esedékessé vált kötelezettség teljesítésére voltak rendelve. Az ugyanazon ügyfél ugyanazon intézetnél levő számláinak egyenlegei egyesitendők. A külföldi honosok betétei csak akkor esnek zárolás alá, ha A".agyarország magyar közigazgatás alatt álló területén állandó lakhellyel bírnak, vagy egy év óta jövedelemszerzés szempontjából az említett területen tartózkodnak. Betűre, jeligére, vagy más efféle megjelöléssel betett összegeket belföldi betétnek kell tekinteni. A hivatásánál fogva mások pénzét kezelő tartozik 1921. február 15-ig a pénzügyminiszterhez bejelenteni, hogy a megbízó pénzét képezi a zárolt összeg. Az állani, az állami hatóságok, törvényhatóságok, városok, községek, m. kir. államvasutak, gyámpénztárak, gyámpénztári tartalékalapok, betétek, letétek, közhatósági kezelésben álló közcélú alapok és alapítványok betétei és letétéi, mindemiemíi nyugdíjalapok letétéi és betétei, végűi az újonnan alakult részvénytársaságok, szövetkezetek részvénybefizetési számlájára részvénybefizetés, illetve üzletrészbefizetés címén elhelyezett összegek, amennyiben az alakuló közgyűlést 1920. évi december hó 19-ike után vagy ezt a napot megelőző három hónapon belül tartották meg. mentesek a zárolás alól. A zárolási rendeletekben foglaltak foganatosításáért a részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél az intézet igazgatói és igazgatósági tagjai, bankcégeknél pedig a cégtulajdonosok egyetemlegesen felelősek. Külföldi értékpapírok 20%-ának zárolása. A m. kir. pénzügyminiszter .309/921. számú rendeletével a letétként elhelyezett külföldi értékpapírok 20%-át zárolta. A íencielet külföldi értékpapírok alatt azokat érti, amelyek kibocsátási helye, vagy kibocsátójának székhelye a jelen rendelet életbelépésének napján a békeszerződés előtti Magyarországnak területén kívül van. (A volt íiorvát-Szlavonországok, valamint Fiume területe külföldnek tekintendő.) Hogy az értékpapírok magyar koronaértékre vagy más pénznemre szólnak-e. közömbös. A zárolási rendelet nem terjed ki: a) belföldi ^részvénytársaságoknak vagy szövetkezeteknek saját tulajdonukban levő akár saját pénztái ukban, akár más természetes vagy jogi személynél elhelyezett külföldi értékpapírokra; b) oly külföldi honosok értékpapirlelétére, akik a magyar vagyonadónak nem alanyai: ha ídevontkozólg kétség merül fel, akkor az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) kell felvilágosításért fordulni: c) oly külföldi jogi személyek értékpapirletéteire, amelyeknek Magyarország magyar közigazgatás alatt álló területen üzleti telepük nincs. A külföldi honosok és jogi személyekre vonatkozó mentességnek azonban nincs helye a cseh-szlovák állam területén községi illetőséggel bíró felekkel szemben mindaddig, amíg a két állam más megállapodásra nem jut. A zárolásra vonatkozó részletes kimutatásokat 1921. évi február hó 28-áig kell felterjeszteni a m. kir. pénzügyminiszterhez. Ha a rendeletet megelőzőleg 1920. évi december hó 31-ike óta külföldi értékpapírokat a zárolás alá eső pénztárak, intézetek kiszolgáltattak, arról 1921. évi február hó 15-éig kötelesek jelentést tenni a m. kir. pénzügyminiszternek. A letétek kezelői eladási megbízás perfektuálásához, szállítási kötelezettség teljesítéséhez szükséges zárolt értékpapírokat, a 20%nak megfelelő értéknek készpénzben történt lefizetése ellenében kiszolgáltathatják. A rendelet kijátszása kihágást képez és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, vagy ha az illetéktelenül elért nyereség megállapítható, — 2.000 koronán felüli megállapításnál — kétszeresévei felemelt összeg képezi a pénzbüntetést. Az idegen államok pénznemeiben megállapított értékeknek illetékkiszabás szempontjából korona értékre való átszámításánál az átszámítási kulcsokat a m. kir. pénzügyminisztérium 1920. évi 115.738. és 1921. évi 1.502. számú rendeletével az 1920. évi XXXIV. t.-c. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapián azoknál az illetékeknél, amelyekre a kincstár joga 1920. évi december, illetve 1921. évi január havában nyílt meg, következőleg állapította meg: 52 2. SZ.