Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 2. szám - Megszállott területről eredő jövedelmek megadóztatása

Megszállott területről eredő jövedelmek megadóztatása. Az említett törvényes felhatalmazás alapján a pénzügyminisztérium most, hogy a trianoni békeszerződés ratifikálása előtt állunk, 112.767/1920. szám alatt február hó 4-én oly értelmű rendeletet adott ki pénzügyi hatóságoknak, hogy Magyarországnak azt a részét, amelyet a trianoni békeszerződés elszakított, adózás szempontjából külföldnek kell tekinteni, így tehát valamely itt lakó adózónak az elszakított területről származó jövedelmét, úgyszintén az elszakított területen lakó magyar állampolgárnak innét származó jövedelmét itt kell megadóztatni. Ezt ki kellett jelenteni, bár kétségtelen, hogy ilyen módon ezek a jövedelmek itt is, meg esetleg az elszakított területen is, tehát kétszeresen lesznek megadóztatva, inert hiszen a magyar állam az adóztatás jogáról minden ellenszolgáltatás, nélkül előre le nem mondhat s ha e jogáról előre lemondana, úgy akkor, amikor a szomszédos államokkal szerződéseket akar kötni, úgyszólván előre olyan értéktelen féllé válnék, amely a szerződéskötéskor az adóztatás terén már semmiféle előnyt sem tudna kilátásba helyezni. A rendeletben egyúttal az egyes adózók érdekeinek megvédésére elrendeli a pénzügyminiszter, hogy ha valaki azt kéri, hogy az elszakadt területről származó jövedelmei után itt kivetett adóját ne hajtsák be, mert a jövedelem vagy vagyon kétszeresen van megadóztatva, a pénzügyi hatóságnak az ilyen kérvényt határozathozatal végett a pénzügyminisztériumhoz kell felterjeszteni. Egyúttal kijelenti a pénzügyminiszter, hogy amint lehetséges lesz, a külállamokkal a kétszeres megadóztatások elkerülése végett egyezményt fog kötni s addig is, míg ilyen egyezmények létre nem jönnének, kész a kétszeres megadóztatásokat de facto megszüntetni azzal a szomszédos állammal szemben, amelyik a maga részéről nem adóztatja meg az olyan jövedelmeket, amelyek a megmaradt magyar területről folynak és nem adóztatja meg azokat a vagyonokat, amelyek a megmaradt magyar területen vannak. Végül kijelenti a pénzügyminiszter ebben a rendeletében, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nézve — az említett adónovellában megadott felhatalmazás alapján — ezúttal általánosságban nem rendelkezik, hanem minden egyes esetben külön fog határozni, mert hiszen minden egyes esetben külön kell elbírálni és mérlegelni azt a helyzetet, amelybe az illető vállalat a kétszeres megadóztatás folytán került vagy kerülni fog. A rendelet szövege a következő: Magyarországnak egyenesadó-egyezménye jelenleg még egy állammal sincs; ennélfogva a személyes adóztatás terén a Magyarországon lakó (rendes lakással bíró) magyar állampolgárt az ő — külföldről származó — jövedelme (1909 : X. t.-c. 1. §. 1. pont) vagy külíöldön levő vagyona (1916 : XXXII. t.-c. 1. §. 1. pont és 7. §. 3. pont) után, — a külföldön lakó magyar állampolgárt az ö Magyarországból származó jövedelme (1909 : X. t.-c. 1. §. 2. pont) vagy Magyarországon levő vagyona (1916 : XXXII. t.-c. 1. §. 2. pont) után — a Magyarországon lakó vagy legalább egy évig egyfolytában itt tartózkodó vagy jövedelemszerzés céljából itt tartózkodó külföldit az ő külföldről származó jövedelme (1909 : X. t.-c. 2. sz. 43