Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Önkormányzati adóközösségek Németországban

Joggyakorlat. új illetékfokozat szerint s ebből vonta le a korábban kiszabott illetéket, azt vonta maga után, hogy az új illetékfokozat szerint lett most már az egész alaptőke megilletékezve s ez intézkedéssel az 1916. évi 27. törvény visszaható erővel felruházva, amire nézve a törvényben nincs rendelkezés. (Közig, bíróság 343/921. sz.) Kezesség az illetékért. III. szab. 97. §. 83. A részvénytársaság igazgatói a társaságot terhelő illetékekért kezességgel tartoznak. Indokok: A panasz az azzal megtámadott határozatban fölhozott okokból -és azért utasíttatott el, mert a bélyeg- és jogilletéki szabályok 97. §-ának 5. pontja a nyilvános számadásra kötelezett társulatokat terhelő illetékért kezes minőségben egyetemlegesen felelősekké teszi a társulati megbízott ügyvivőit, ilyeneknek pedig a társulat igazgatósági tagjai is tekintendők, akik az 1875 : XXXVII. t.-cikk 182. §-a értelmében a társaság (részvénytársaság) , ügyeinek intézésére hivatva vannak. (Közig, bíróság 6.469/919. sz.) Illetékkszelés. 1881: XXX1Y. 1. §. 84. Közjegyző előtt létrejött jogügylet után az illetéket a közjegyző székhelye szerint illetékes állampénztár szabja ki. Indokok: A nem vitás tényállás szerint az illetéket azon kötelezvény után követelik, melyet panaszos és dr. E. S., akkor mindketten budapesti lakosok, dr. Jeszenszky István budapesti kir. közjegyző előtt a „Sporitelna" részvénytársaság turóczszentmártoni cég javára kiállítottak. A fenti összegű illeték törlését panaszos azért kéri, mert a Sporitelna részvénytársaság cég a folyósított kölcsönből az illetéket visszatartotta, azt a turóczszentmártoni állampénztárnál befizette s amennyiben az illeték tőle is beszedetik, azt voltaképpen kétszer fizeti meg. A panasz alaptalan. Semmivel sincs igazolva, hogy a Sporitelna részvénytársaság a turóczszentmártoni állampénztárnál a fenti illetéket befizette volna; továbbá az 1881 : XXXIV. t.-c. 1. §-ának rendelkezése szerint ingóságek iránt királyi közjegyző előtt létrejött okiratokra nézve az illetékkiszabására az eljáró kir. közjegyző székhelyére illetékes m. kir. állampénztár képezi az illetékes hatóságot, tehát jelen esetben a budapesti m. kir. központi díj- és illetékkiszabási hivatal. Ebből következik, hogy még ha kétszeres illetékkiszabás esete forogna is fenn, a fenthivatkozott törvényhely szerint a sérelmezett kiszabás a jogos s a turóczszentmártoni előírás törlése volna igényelhető. (Közig, bíróság 3.903/920. sz.) 304 8—9. SZ.