Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Önkormányzati adóközösségek Németországban

Joggyakorlat. közvetetlenül és egyedül csak az a különbözet, amely az egyik vagy másik fél javára a kötéslevélben megállapított vételár és a meghatározott időpontban jegyzett tőzsdei árfolyam között mutatkozni fog. Ez az ügylet fogadásszerü, játékügylet, amelynél a felek nem értékpapírt akarnak szerezni, illetve tovább adni, hanem csupán a mutatkozó árkülönbözetet kívánják megkapni, illetve megfizetni, Minthogy azonban a nem is vitás tényállás szerint az adózó értékpapírokat el- és átadott, valamint meg- és átvett,, tehát tényleges ügyleteket kötött: tőzsdejáték a mostani esetben nem forog fenn. (Közig, bíróság 4.125. 1920. sz.) Jövedelemadó. 1909: X. 11. *. 64. Az alkalmi üzletből eredő nyereség annak az évnek jövedelmét képezi, amely évben a végleges leszámolás megtörtént. Indokok: Nem vitás az a tény, hogy a panaszlónak egy F. Lajos t.-i lakossal és a magyar élelmiszerszállító részvénytársasággal közös haszonra lebonyolított üzletből, a hadügyi kormány részére ezzel kötött szerződés alapján az 1915. évi május hó 28-tól 1916. évi március hó 13-ig szarvasmarhákat szállítottak. 148.751 K 45 f nyeresége származott. Az adófelszólamlási bizottság ezt a nyereséget a hadinyereségadó alapjának kiszámításánál egész összegében a panaszlónak 1916. évi jövedelméhez számította< s ezt a panaszló azon alapon, hogy a marhaszállítás 290 napon át történt, mely időtartamból 214 nap az 1915. évre, 76 nap az 1916. évre esik, sérelmesnek véli és azt igényli, hogy a nyereség a szállítási időtartam arányában osztassék fel és számíttassák az 1915. és 1916. évek jövedelméhez, ez úton az 1915. évi hadinyereségadó 24.169 korona 13 fillérre emeltessék, az 1916. évi pedig 5.463 korona 66 fillérre szállíttassák le. A bíróság a panaszt alaptalannak találta, mert a panaszló, mint egy marhaszállítási üzlet közös haszonra való lebonyolítása végett létrejött alkalmi egyesülés tagja jutott a szóban levő nyereséghez. Minthogy az ily üzlet eredménye a dolog természete szerint csak az üzlet befeiezése és leszámolása után állapítható meg 296 és osztható fel a résztvevők között, eiőbb meg sem állapítható, hogy az üzlet nyereséggel vagy veszteséggel járt-e, jogosan tekintette az adófelszólamlási bizotttság a panaszló üzleti nyereségét az 1916. évben, mint az üzlet befejezésének évében keletkezett nyereségnek annyival inkább, mert az ezen bíróság 10.494/1917. P. számú ítéletében megállapított tényállásból is az tűnik ki, hogy az üzlet eredménye még az 1916. év november 17-én sem volt megállapítható és a résztvevők között felosztható s ígj kétségtelen, hogy a panaszlónak azon alkalmi üzletből 1915-ben nem volt jövedelme. (Közig, bíróság 45/921. sz.) Jövedelemadó. : XXVi. 11. 65. A kincstári panasz a bizottsági határozat kihirdetésétől, nem pedig az előadónak történt kézbesítésétől számított 15 nap alatt nyújtandó be. Indokok: Az 1896 : XXVI. t.-c. 93. és 94. §-a értelmében a bizottság előadója panaszát a határozat kihirdetésétől számított 15 nap alatt tartozik beadni. Ezen a törvényes rendelkezésen utóbb változás nem történt. Az 1914 : XLVI. t.-c. 9, §. 4. pont második bekezdése és az 1916 :XXVI. t.-c. 11. §. 5. pontja csak annyit jelent ki, hogy az adófelszólamlási bizottság határozata ellen minden egyes esetben a magyar királyi közigazgatási bírósághoz intézendő panasz joga illeti meg úgy a kincstári képviselőt, mint a felet. Ez a rendelkezés a bizottsági előadó panasza beadhatására a fenthivatkozott törvényben meghatározott záros határidőt nem változtatta meg. Minthogy pedig a megtámadott határozat 1917. évi október hó 30. napján hirdettetett ki és a bizottsági előadó panasziratát 1917. évi december hó 2. napján adta be: az 1896 : XXVI. t.-c. 96. §-a értelmében a panasz elkésett. (Közig, bíróság 4.125/920. sz.) Hadinyereségadó. 1916 : XXIX. 9. §. 66. A békeévekben megszűnt jövedelemforrást a hadiévekben akkor sem lehet számításba venni, ha a kiegyenlítés a hadiévek valamelyikében történt. 8—9. sz.