Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 8-9. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Dr. Gerber Ferenc: "Az állami számvevőszékek hatásköre és hivatása. főbb ellenőrzése tulajdonképen végrehajtási funkció,1) amelynek a törvényhozó hatalom jogkörébe való bevonása a törvényhozásnak a végrehajtás körébe való beavatkozására vezethet és hogy a számvevőszéknek Ü/. országgyűlés egyik házával szemben ily kifejezett alárendeltségi viszonya teljes függetlenségét époly kevéssé biztosítja, mint magának a kormánynak való alárendeltsége. Ezért a palamentáris államokban a számvevőszék inkább oly szervet képez, amely a kormány és a parlament között áll s amely a budgetjogi és zárszámadási ellenőrzés tekintetében összekötő kapcsot képez a kermány és a parlament között. Tényleg a számvevőszék tagjainak a belga rendszer szerinti választása azalatt a 74 év alatt, amióta fennáll, másutt nem is talált követésre Befolyása van a parlamentnek a számvevőszék elnökének és tanácstagjainak választására Hollandiában és Luxemburgban, ahol az elnököt és a tanácsosokat a második kamara által kijelölt 3—3 egyén közül nevezi ki az uralkodó. Nálunk a parlamentnek csakis az elnök kijelölésére van befolyása, amennyiben a számvevőszék cirokét a király az országgyűlés á'tial kiielölt 3 egyén közül nevezi ki. Az e^nöjc az országgyűlésnek is felelős s reletce a fegyelmi bíráskodást egy, a miniszterekre nézve megállapított fegyelmi bíróság gyakorolja. Az országgyűlés és a számvevőszék között tehát nálunk kétségkívül szorosabb kapcsolat áll fenn, mint amilyen volt eddig a német monarchikus államokban és a régi Ausztriában, ahol a számvevőszék közvetlenül az államfőnek — sőt Württembergben és Bajorországban a pénzügyminiszternek — volt alárendelve s a számvevőszék és az országgyűlés között szorosabb kapcsolat nem volt. Ami az országgyűlésnek az elnöki állás betöltésére való befolyásai illeti, ez — amennyiben csak a kinevezendő személy kijelölésére vonatkozik — látszólag alakiság, mert a választásnál — különösen egységes párturalom mellett — rendszerint a kormány akarata fog érvényesülni. Mi azonban ezt a befolyást főleg erkölcsi szempontból tartjuk értékesnek, nemcsak azért, mert a parlament jelölésében -nyilvánuló bizalom az elnöki állás tekintélyét és súlyát növeli, hanem mert az elnöki állás betöltésének ez a rendszere biztosíték arra, hogy az elnöki állás oly férfiúval fog betöltetni, akit nem csupán a kormány, tehát S—10 ember bizalma tart érdemesnek és alkalmasnak az állás betöltésére, hanem az egész parlament, szóval az ország közvéleményének képviselete. Egyébként a számvevőszéknek az országgyűléssel szemben való közelebbi kapcsolata és függő viszonya nem is annyira a számvevőszék elnökének megválasztásában vagy kijelölésében nyilvánul, hanem abban, hogy az országgyűlés a számvevőszék elnökét és tanácsosait állásuktól fel is mentheti, el is bocsáthatja. Ez a rendszer megvan Belgiumon kívül Angliában, az Egyesült-Államokban és Luxemburgban és ez szolgálhatott mintaképül a Német-Ausztriá^ ban 1919-ben lefestett új számvevőszék megszervezésénél is. Badenben a rendeknek jogában áll a főszámviteli kamara tanácsosai ellen a fegyelmi eljárás megindítását javasolni s ennek keresztülvitelei esetleg a minisztérium akaratával szemben is kikényszeríteni. Angliában a parlament befolyása a számvevőszék elnökének és tanácstagjainak kinevezésénél nem érvényesül, sőt a számvevőszék bizonyos tekintetben, mint már fentebb jeleztük, a kincstári hivatalnak van alárendelve, aminek megfelelően a főellenőr-főszámvevőt és helyettesét a pénzügyminiszter előterjesztésére nevezi ki a király; viszont azonban a közigazgatási ellenőrzés tekintetében a parlamenttel szemben felelősségé és függetlensége teljes mértékben megnyilvánul abban, hogy a számvevőszék elnöke és helyettese a parlament mindkét házának határozata alapján állásukból elbocsátható. A kinevezés és elbocsátás kérdésének ez a megoldása kétségkívül leginkább megfelel a parlament és a kormány közötti helyes erőviszonynak, ') L. Conclia, Politika I.' köt 527. 1 II. köt. 89-9-!. 1, 232 8—9. sz.