Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 7. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Vegyes közlemények. Családi kedvezménykép a 400.000 leit meg nem haladó vagyonból minden gyermek után 30.000 lejig terjedő összeg vonható le. de legfeljebb 90.000 lej. A hadirokkantak ezen a címen gyermekenkint 50.000 lejt vonhatnak le, de szintén csak három gyermek után. Az adótételek a következők: 500 lei tiszta vagyonig' 10 lei. 1.000 „ „ ,. 3%, 5.000 „ „ „ - 3-5%, 10.000 .. .. .. 4%. 30.000 ,. .. .. 5%, ezután két-, illetőleg egvtized százalékkal nő az adótétel, úgy, hogv 100.000 lejnél eléri a 6%-ot. Azontúl 500.000 leiig 20.000. 1,000.000 leiig 25.000, 2,000.00*? lejig 50.000, 10,000.000 lejig ÍÜO.OÖO, 20,000.000-ig 200.000 lej képezi azt az alapot, mely szerint az adókulcs egy-egy tized százalékkal emelkedik. A húsz millió lejen felüli vagyonrésztől 33%-ot kell fizetni. A természetes személyeknél tehát progresszív és réteges adókulccsal taIáIkozunk._ A részvénytársaságok akként fizetik a vagyonadót, hogy a törvény életbeléptetésekor meglevő részvénytőkéjük 12%-ának megfelelő részvényeket adnak át az államnak (Milyen ismerős hangok!). E célból új részvényeket bocsáthatnak ki 1921. október elsejéig. Az államnak joga lesz a későbbi kibocsátású részvényekből (alaptőkeemelésekből) készpénzfizetés ellenében szintén 12%-kal részesedni. Külön intézkedik a javaslat a háborúban szerzett vagyonokról, amennyiben ezeknek értékét az adóalap kiszámításánál kétszeresen kalkulálja. Még súlyosabb elbírálás alá esik ama katonatisztek és állami alkalmazottak vagyona, akik vagyonuk eredetét nem tudják elfogadhatóan igazolni. Ezeknél háromszoros összegben számítják az adóalapot, s ha bebizonyul, hogy sikkasztást követtek el, vagyonukat elkobozzák és bűnvádi eljárás alá vonják őket. Az idegen részvények osztalékai az 1916 : XXXIV. t.-c. 2. §-a értelmében az adóköteles vállalatnál levonhatók abban az esetben, ha a leányvállalat részvénj einek legalább 20%-a az anyaintézet birtokában van. Ez a levonás azonban a törvény 3. §-a szerint csak azzal a korlátozással történhetik meg. hogy az ezen levonás nélkül egyébként járó társulati adó többel, mint 50%-kai nem csökkenhet. Abból kifolyólag, hogy a vállalatok az 1918. és 1919. évekről egyesített mérlegeket szerkesztettek és erre a két évre az 1920. év folyamán egyesített osztalékot fizettek ki, a fenti jogszabály alkalmazásában nehézségek állottak be, amennyiben az anyaintézetek 1919. évi adómérlegükben e címen bevétel hiányában levonást nem eszközölhettek, az 1920. évben befolyt és levonandó kétévi osztalékösszeg pedig olyan összeget képvisel, hogy annak egészben való levonása az egyébként járó társulati adót 50%-nál többel csökkentené, tehát a levonás csak részben éivényesülhetne. Ennek a méltánytalanságnak elkerülése érdekében rendeli el az 1921 : XXIII. t.-c. 24. §-a az 1916 : XXXIV. t.-c. 3. §-ának oly értelmű kiegészítését, hogy az 1921. évi társulati adó kivetésének során annak elbírálásánál, vájjon a kereseti^adó alapjából levonni kért osztalékok az egyébként fizethető kereseti adót* többel, mint 50%-kal csökkentik-e, nemcsak az 1921. évre kivetendő, de az 1920. évre már kivetett kereseti adót is figyelembe kell venni, ha olyan vállalatról van szó, amely a tárcájában levő más hazai — viszonosság esetén külföldi — vállalatok részvényei után járó 1918. évi és 1919. évi, illetőleg 1917/18. és 1918/19. évi osztalékokat együttesen az 1920., illetőleg 1919/20. üzletévben vette fel és könyvelte el. A hadviseltek hadmentességi díjának törlésé rendeli el az 1921 : XXXIV. t.-c. 17. §-a. A közüzemi pótlék és a kincstári házbérrészesedés az 1921 : XXIII. t.-c. 19. §-a értelmében a házbéradó alapiához (1909.: VI. t.-c. 14. §.) hozzá nem számítható. A Kőbányai Polgári Serfőző r. t. július 30-án tartott közgyűlése részvényenként 40 korona osztalék kifizetését határozta el. 268 7. SZ.