Az adó, 1921 (9. évfolyam, 1-10. szám)

1921 / 7. szám - Az állami számvevőszékek közjogi állása, hatásköre és hivatása

Vegyes közlemények. .szappan. Július 16-tól ezek is csak behozatali engedély mellett hozhatók az országba. Kiviteli vágóállatvásár ügyében intézkedik a 6.063/M. E.—1921. sz. rendeleí, amennyiben állategészségügyi rendszabályokon kívül a vásárra felhajtásra kerülő vágóállatokat a behozatali, illetve a kiviteli engedély és a kiviteli illeték kényszere alól menesítette. Kiviteli illetékről szól a G. 54,198. számú pénzügyminiszteri rendelet: felfüggeszti augusztus 31-ig az égetett szeszes italok után szedendő literenkint 12 koronás kiviteli illetéket és meghosszabbítja a szalámi kiviteli illetékét felfüggesztő rendelet hatályát, egyúttal a borjú után darabonkint 500 K kiviteli illetéket állapít meg. A földmívelésügyi miniszterrel egyetértve kiadott G. 62.867. sz. pénzügyminiszteri rendelet kimondja a rozs- és búzaliszt engedélymentes szabad kivitelét, egyben a búzaliszt után q-kint 600. a rozsliszt után q-kint 500 K kiviteli illetéket állapít meg. A G. 63M2. számú pénzügyminiszteri rendelet pedig a nemesített búzavetőmag után q-kint 300 K, a maláta után az eladási ár 5%, a burgonya után q-kint 100 K. az olvasztott disznózsír után kg,-kint 12 K kiviteli illetéket állapít meg. A cukor termelésének és forgalmának szabaddá tételéről szól a 4.923/M. E.—1921. számú rendelet 1921. szeptember 1-től kezdődő énvénynyel és elrendeli a m. kir. cukorbizottság felszámolását. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A bányaművelésből t-s a hozzátartozó iparágak üzletéből eredő jövedelem megadóztatását szabályozza 1921. évi január hó l-(től kezdődő hatállyal az 1921 : XVIII. t.-c, hatályon kívül helyezvén a bányaadóról szóló 1875 : XXVII. t.-cikket. A reform legfontosabb rendelkezése az," hogy azokat a bányavállalatokat, amelyek üzemükét nyilvános számadásra kötelezett vállalat alakjában folytatják, a külön bányaadó fizetése alól felmenti és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója (1909 : VIII., 1916 : XXXIV.) alá utalja s a külön bányaadót csak a bányatársulatokra és a magán bányákra tartja fenn. Ilyképen a részvénytársasági bányákra nézve úgy az adóalap kimunkálása, mint a bevallások összeállítása és az adókivetés tekintetében azok a szabályok nyernek alkalmazást, amelyek egyéb részvénytársaságokkal szemben érvényesek, azzal a hozzáadással, hogy a mérlegszerű eredményből a föld tulajdonosának a szénjogok végleges átengedéséért fizetett vételárnak évenkinti 2%-a is levonható mindaddig, míg az évenkénti levonások összege az egész vételárat ki nem meríti. Ennek a levonásnak azonban csak abban az esetben van helye, ha a vállalat a föld tulajdonosával kötött szerződést — és pedig a már megkötőiteket 1921. évi szeptember hó 16.-ig, a jövőben megkötendőket pedig a szerződés keltétől számított 30 nap alatt — a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) bemutatja. A törvény életbelépte előtt megkötött ily szerződés szerinti vételárból azonban a törvény életbelépte előtti évekre eso 2%-ok — tekintettel arra, hogy ez a levonás az 1875 : XXVII. t.-cikkben megállapított kisebb adókulccsal már rekompenzáltatott — nem vonhatók le; így pl. az a vállalat, amely 35 évvel ezelőtt vásárolta meg a szénjogot, csak 15 évig bír a levonásra igénnyel. A bányatársulatok és magánbányák által fizetendő bányaadóra nézve a törvény szabatosabb szövegezésben átveszi az 1875 : XXVII, t.-c. rendelkezéseit, az előbb említett 2%-os levonási igénnyel kiegészítve. Magánvállalatoknál az adó kulcsa a bányaművelés minden ágában az adóalap 10%-a. A bevallást annak a községnek elöljáróságánál kell benyújtani, amelynek területén a bányamű külszín266 7. sz.